SzubfetisFF - Fetisist, Submissive Male

Leventének hívnak, pest megyében lakom.Igazából régóta érdekel a BDSM világa a fetisiszta beállítottságom szemüvegén keresztül, de közel nem kerültem ehhez a világhoz igazán.
Nagyon rég szolgáltam virtuálisan, üzenetküldőn keresztül, csak próbából pár hónapot.

A fetisizmus nálam valamikor kisgyerekként alakulhatott ki.Ha nem túl intim megemlíteni a késői pelenka és gumibugyihordatás okán, legalább is ezt feltételezem.
6-7 éves koromig körülbelül rendszeresen rámadta édesanyám vagy a nővérem ha ő vigyázott rám otthon, mivel többé-kevésbé szükség volt rá, illetve óvodába is adtak rám amikor épp "baleset" ért.Egyébként anyukám nevelt fel, Ővele éltem felnőtt koromig, talán ez is egy fontos információ, hogy a nővérem és Ő voltak nekem az abszolút természetes közeg, ami azt jelentette nyilván, hogy feminin beállítottságú irányba tolódtam el.

Amennyire emlékszek sokszor csak a gumibugyit húzták rám és abba kellett lennem, aztán időnként elkísértek wc re hátha szükség van, olyankor lehúzták rólam amíg próbálkoznom kellett a wc n meg vissza.Elnézést , próbálom a körülményeket visszaadni amik a ruhafétis kialakulkásához vezet-hettek.
Amire visszaemlékszek, ami megmaradt bennem, mint élmény, hogy a popsimat simogatta, masszírozta a gumibugyi műanyag belső része ahogy rámtapadt, illetve elöl is.
A másik volt a harisnyahordatás télen és fölé a vastag téli fényes pufinadrág vagy pufioverál.Ezek is mindenképp hatással voltak rám, mert még általános iskola alsós koromba is hordanom kellett iskolába is, körülbelül 10 éves koromig.
Ezt követően, röviddel ezután, 11 éves voltam mikor divatba jöttek a fényes lycra-spandex biciklis nadrágok.
Azokba már tudatosan "beleszerettem" a látványukba, még úgy is, hogy nem kerültem hozzájuk közel egy ideig.
13 évesen már ilyen nadrágot szerettem volna hordani nyáron, el is mentünk édesanyámmal ruhaboltba, hogy felpróbáljam ott épp fekete nem volt, helyette mindenféle nagyon rikítófényes türkizkék, türkizzöld, szintén extrémfényes rózsaszín.A ruhaboltos mindegyik felpróbáltatta velem, mondván anyukámnak, hátha a fiúnak tetsszik, mondjuk a rózsaszín is akár.anyukámnak persze sok(k) volt ez látványba és persze én is reálisan láttam, hogy ezek mind túl feltünőek , bár legszivesebben minden színből választottam és hordtam volna őket egész nyáron.
Közben otthon a tv ben így 12-13 évesen bámultam a videóklippeket ahol csinos nők bőrnadrágban, lakknadrágban, lakkruhákban, catsuitokban villantak meg és valószínüleg az agyamban letárolt jó érzés a műanyag, szintetikus gumibugyitól újra aktív lett és vágytam rá azonnal ilyen ruhákat hordani.
Akkoriban 13-14 éves voltam talán mikor az utcán láttam egy anyukájával sétáló tinilányt, télen, hosszú kabátban és alatta szűk, testhezhálló lakknadrág volt.Ez volt az első alkalom mikor közelről láttam lakkruha anyagot a tv n kívül, háát abszolút lenyűgözött.
Közbe anyukám belement abba, hogy vásároljon nekem fekete rövid biciklisnadrágot, illetve egy hosszú fekete, fényes cicanadrágot is, de kikötötte, hogy hordanom kell mindkettőt testnevelés-órára.Méghozzá ugyanabban az iskolában tanított , mint tanárnő ahová jártam, beszélt is a testnevelés tanár kollégájával az ügyemben...
Úgyhogy amikor a testnevelés tanár számonkérte rajtam, hogy a hosszú fényes balett cicanadrágban kellett volna megjelenjek tesiórán és anyukám azt készítette be, ezt követően mindig megnéztem még otthon a tesicuccom mit viszek a suliba.szerencsére az egyik osztálytársam segített ki, volt nála egy tartalék fiu tesisortnadrág, így nem kellett mutatkoznom a többiek elött a fekete-fényesbe.nyilván ha őszintén megbeszéltük volna otthon meg az osztálytársakkal és tudom, hogy elfogadják hordtam is volna szívesen ez teljesen egyértelmű.
Közben párhuzamosan ezzel divat a nőknek, lányoknak a gumis sztreccsfarmer ami szintén nagyon tetsszett természetesen ha nem is műbőr vagy lakk, lycra de a hatása annak is tetsszik a mai napig.
14-18 éves koromig ruhafétissel kapcsolatban sok érdemleges nem történt, aztán 18 éves lettem, 16 éves koromtól rendszeresen jártam fel Budapestre autóbusszal, vonattal "világot látni" úgymond, illetve konkrétan a másik nagy fétisem a szintetizátorok világát megismerni, hangszerbemutatótermekbe...ingyen lehetett kipróbálni, korlátlanul a legújabb szintetizátorokat, azoktól szintén kész voltam, a mai napig hobbim és a hangstúdiótechnika szintén...elképesztő, korlátlan, parttalan világ, a sokszínűség, mint szó kevés rá, hogy jellemezze...
Szóval már több éve szabadidőmbe utazgattam BP.-re jártam annak frekventáltabb, ismert részeit figyeltem fel, hogy boltok kirakatába megjelentek bőrnadrágok, illetve egy-egy exklúzivabb boltba lakknadrágot is láttam.
A másik ami megihletett akkoriban, hogy a szomszéd lépcsőházból egy csinos nő ilyen egyenesszárú, térdtől felfelé szűk nagyon szép fényű olasz GAS műbőr nadrágot hordott.
Egyértelmű lett, hogy mostmár muszáj lesz nekem is a spórolt pénzemből áldozni egy ilyen nadrágra és felutaztam Budapestre többször is mire találtam.
Persze a GAS boltjában az eladónő bután, értetlenül nézett rám mit akarok én, mint 18 éves fiatal fiu egy női bőrnadrággal.úgyhogy találtam egy boltban szintén olasz TakeTwo márkájú, de hasonló fényes műbőr anyagú nadrágot és azt szereztem be magamnak.
18 évesen már valahogy elengedtem magam és ezt a nadrágot hordtam, iskolába, diszkóba, házibuliba, érdekes, hogy nagyon nagy sikerem lett ebben mutatkozva fiú illetve lány társaságba egyaránt.hirtelen a környezetemből rengetegen érdeklődtek, hol vettem, nagyon jól áll stb.
Aztán ez a 18 éves korom lazasága gyorsan elmúlt-19 éves korom nyarával, amikor édesapámhoz kellett költöznöm, mivel a szüleim így beszélték meg, ha végeztem a tanulmányaimmal(19 évesen, mert technikusképző évem is volt) akkor édesapám szeretné ha segítenék neki.
Onnantól 180 fokot fordult a világ számomra, édesapámhoz kerültem és a mostoha anyámhoz, aki a felesége.
Teljesen férfias, katonás környezet, édesapám vállalkozásába dolgoztam onnantól éjjel-nappal, minden ami addig jelentett valamit a ruhákkal kapcsolatban lenullázódott, törlődnie kellett akár akartam-akár nem...mivel édesapám egy rendkívül határozott akaratú ember volt és csak létezett amit Ő elgondolt, más egyéb dolognak helye nem nagyon volt.
Ebbe az igásló szerepbe annyi "beletörődtem", hogy még rendes férfiruháim se voltak igazából, melózni nem is volt szükség semmi újra mivel csak munkából állt az életem.
Egy idő után már mostoha anyám vetette fel huszonegykét éves voltam, hogy mostmár épp ideje új ráhat venni rám.
Eközben divatba jött újra a sztreccs trapézfarmer, immáron nemcsak lányoknak, fiúknak is és lett is nekem.Az elhanyagolt alkatom kezdtem rendbeszedni, hogy mégis az ilyen csinibb cuccok normálisabban álljanak, lefogytam 20-25 kilót, úgy hogy nappal dolgoztam éjjel értem haza éjjel edzettem majd nappal vissza megint melózni és így tovább...szépen, apránként azért kezdtem újra visszatalálni a régi énemhez...ezzel párhuzamosan elért az internet, a cset világa, valahogy félig tudatosan, félig tudattalanul rögtön életem első cset regisztrációjánál női nevet választottam.Rá is döbbentem gyorsan, hogy milyen jó -mondhatnám poén ez-de ettől több volt...egyszerüen tetsszett, ahogy a férfiak rámírnak, próbálnak udvarolni.akkor még fénykép nélküli szöveges mobilnetes csetek voltak...
Mindeneközbe a másik vágyam volt egy saját számítógép, amit/amire saját magam gyújtöttem a pénzt(mint elötte mindenre ami szükséges volt számomra) szereltem össze(úgy, hogy nincs számtech végzettségem), apukám ragaszkodott hozzá, hogy korlátlan internetem legyen mindenképp ha már nem tv-zek(mert unalmas volt a sok ismétlés és már csak a spektrumot, nat geo stb ismeretterjesztő csatornákat néztem) akkor a netet mindig tudjam használni.Gyakorlatilag beszippantott egy időre a PC játékok, az akkor szintén újonnan divatba jött szoftverszintetizátorok világa és közben meg a csetes világ.gyakorlatilag észre se vettem, de ott éltem társas életet kizárólag 23-24 éves koromtól...továbbra is bennem élt a fétis vágyakozás a ruhák iránt, az internet hatalmas segítség volt, hogy újra közel kerüljek ezekhez a dolgokhoz...a csetes regisztrációim is olyanok voltak, hogy fiú név de sejtette, hogy érdekel a fétis pl a mostani nevem is inkább nostalgia név..ilyen nevekkel voltam regisztrálva, hogy sztreccsnacisfiú,bőrnacisfiú, lakknacisfiú...és abban reménykedtem talán lesz hasonló érdeklődésű lány akinek ez így bejön.háát nem volt jelemző, pár ritka kivételtől eltekintve.Ezek a "lánykivételek" feltünt, hogy furcsa, a szokásostól eltérő "különvilágban" élnek.Elvont gondolkodás, fura, kifordított-nak ható eszmék és ideák jellemzik őket...nem tudtam első, de ők az alternatívok, az underground szubkultúra tagjai.fura volt és egyben érdekes is, mivel láttam, hogy ez az a közeg ahová illeszked-het az én ruhakedvelős világom, mert a világ többi részével semmilyen szinten nem találtam közös nevezőt.Persze arra is rájöttem egy pár év után, hogy ezek a furcsa lányok igazából valami nemlétező eszméket kergetnek vagy ha épp tényleg komolyabban lakk-bőr rajongó nem is fiút keres, inkább lányt.Akkoriban találtam rá a kb. egyetlen magyar szubkulturális, underground közösségi weboldalra az LD-50 re, naná, hogy egy ből regisztráltam, immár tudatosan, hogy na igen ez az a "elvont érdeklődésüeket" tömörítő világ ahové én is beférek.érdekesnek érdekes volt, de semmi több.közben más csetoldalakon persze feltünt, hogy a sztreccs/bőr/lakk kezdetű nickneveim hatására leginkább férfiak irogatnak rám komolyabban...és a legtöbbjük kérése volt, hogy fotókat mindenképp mutassak.Eközbe épp egy kevésbé felkapott budapesti plázában találtam egy nagy bőrnadrág-vásárra: a tulaj Németországból felvásárolt egy csomó, nem szokványos, kicsit extrémebb bőrnadrág kollekciót a pimkie től.mostoha anyámmal mentünk és válogattunk, ugyebár akkor épp a trapézos volt a divat mindenféle színű, mintázatű pimkie női műbőr nacik voltak, nehéz volt választani a lilától-rózsaszínen át a bordóig...végülis lett egy kígyómintás bézs színű meg egy egyszínű , szinte lakkfényű trapézos bordó műbőr.
Persze arra használtam őket, hogy itthon felvettem egyiket-másikat és fotókat készítettem magamról bennük, előröl, de leginkább hátulról fotózva, mert egy női bőrnadrág ott domborít leginkább...a csetes felületeken rengeteg pasi írt rám...elég fura volt, de ők bíztattak, hogy higgyjem ezzel semmi baj nincs, szokjak hozzá, hogy nekik tetsszek ezekben elsősorban.Így volt az, hogy melegekkel is cseteltem sokat, egy jó darabig távolságtartó voltam velük, de rájöttem, hogy ők is csak emberek, semmivel se másabbak, mint bárki, kivéve az érdeklődésüket.
Az a pár nő akivel néha, ritkán sikerült csetelni meg leírták, hogy igen csini ahogy kinézek ezekben a nadrágokban, de a férfiakat keressem inkább...
Aztán késöbb rámírt egy Domina, az akivel utána több hónapon át tartottuk a kapcsolatot MSN messengeren, virtuális, kamerás szolgálat volt.Persze én mindig említettem neki, hogy igazából én valódi kapcsolatra vágyom.aztán mondta, hogy innentől nekem a férfiakat kell szeretnem rájuk kel izgulnom, megkell tanulnom, hogy a popsimmal élvezzem a szexet stb.Belém is nevelte ezt ami bennem is maradt, hogy izgat ez, hogy engem úgy IS szeressenek,mint egy nőt, ilyen transz-biszex beállítódottság rögzült azóta bennem és ezt természetesen ugyanúgy megélném nővel is, mint férfival, sőt...leginkább nővel vagy házaspárral.

Ugyanekkor a városomban összejött velem egy teljesen hétköznapi gondolkodású, hetero lány.ami rögtön érdekes volt a megismerkedésünk első-két hete azonnal: ugyanis ahogy beszélgettünk egyszer csak előakart hozni valami témát, de mindig meggondolta magát és egy szót se mondott inkább arról...aztán kb két hét után mivel naponta hozta fel rákérdeztem, hogy ugyan mondja már el mi az amire annyira kíváncsi.ehhez tudni kell, hogy fogalma se volt addig semmilyen fétisemről, vonzalmamról, normál hetero pasiként ismerkedtem vele: bevalotta arról lenne szó, hogy kíváncsi, hogy állnának nekem a női ruhák...ne vegyem sértésnek ezért nem akarta mondani nehogy megsértődjek, de Ő meg az Ő barátnője is azt mondta, hogy szerintük rajtam jól állnának a női ruhák...aztán innentől gyakorlatilag a Mónival ebbe az irányba nyitott lett azonnal a kapcsolatunk: rajtam gyakorolt sminkelni rámhúzta minden olyan női ruháját ami csak rámment, a szoknyákat is és még sétálnom is kellett vele rendszeresen éjjel itt a városunk kis tavánál, topokba, miniszoknyákba, fényes leggingszekbe, aztán ha mentünk bárhova már női farmert hordatott velem , olyan lett/vagyis előjött belőle egy domina hajlam amiről őse tudott és megis lepődött saját magán...és az ágyban is hol pasiként, hol nőként használt, vlt időszak, hogy leginkább nőként és egyébként olyanok is voltunk , mint két barátnő kb :)
Sok év után aztán én mondtam, hogy találjon normális hetero pasit, mert hát akkor már egy ideje kifogásolta egy idő után, hogy ez túl sok neki, Ő egy normál hetero pasit akart a kezdetektől fogva, úgyhogy én bíztattam(mint a legjobb barátnője), hogy ismerkedjen pasikkal...a mai napig , mint barátok tartjuk a kapcsolatot, Ő párkapcsolatban él...

Így szép lassan ahogy a kezdeti fétis beállítottságom találkozott a társadalom elvárásaival kezdtem el rálépni a feminizáció nagyon fura, rendkívül rögös-ellentmondásokkal-kihívásokkal teli útjára, mert tudtam, hogy akkor nincs más választási lehetőségem, csak ez az egy bizonytalan, kevés reménnyel kecsegtető út számomra amit muszáj lesz megtapasztalnom.
A további években aztán már vásárolgattam-immáron egyedül- mindenféle női ruhadarabot, bugyikat, felsőket, farmereket, aztán jött a bőrleggingszes korszak, onnan jött el az, hogy felvállaltam egy időben Budapesten, hogy hordok női sztreccsfarmereket, bőr, lakk leggingszeket, női parókákkal, ilyen összeségében femboy-os-emos csinifiú kinézettel...kiderült közben, hogy így amikor én azt hittem látszik, hogy fiú vagyok rengetegen néztek lánynak.Volt, hogy plázában ilyen plázacica kinézetű fiatal lányok jöttek oda hozzám, hogy bocsi, de a barátnőmmel azt hittük, hogy lány vagy azért jöttünk ide hozzád, hogy közelebből megnézve eldöntsük, hogy fiú vagy lány vagy-e.ilyen esetből volt sok, ugyanilyen plázacica fényes leggingszes lánycsapat jött oda hozzám itt ahol lakom, hogy láttak a BP-i egyik plázában a múltkor és úgy női parókában, nőiben még helyesebb vagyok.(...mint így hetero pasi kinézettel)
Több éven át gyakoroltam be ezt a feminin fiús utcai stílust, rengeteg sok pozitív élményt kaptam a hetero beállítottságú emberektől(leginkább nőktől akiknek nagyon tetszett, hogy nőit hordok! :) )Nem egy eset volt, hogy a ruhaboltos nő-k ráakartak beszélni combcsizma vásárlásra, mindenféle extrém női ruhára, merthogy rámvaló lenne nemcsak nadrág, hanem női miniruha, szoknya, overáll stb.stb.Egy műkörmös lány pl. odajött mikor lakkleggingszbe voltam(ezmég mikor nem volt divat utcán a lakk), hogy hol vettem a lakkleggingszet nagyon jól áll hadd simogassa meg a combomon és amíg simogatta hosszasan tett ajánlatot, hpgy Ő műkörmös és közbe az ujjaimat nézegette, hogy készítene nekem épített női műkörmöket ha gondolom...

Szóval sok-sok ilyen poztív kis történek, bíztatás után egyszercsak itthon épp próbáltam alapozóval kenni az arcom, hogy simább kinézetem legyen arcra és egy új más színű alapozót használtam és egyszercsak a tükörből -nagy meglepetésemre-egy nő nézett vissza...akkor tudtam, hogy na most jött el az ideje, hogy beválaljam, hogy a női hosszú parókában teljesen nőként mutatkozzak.
Hosszas készülődés után aztán bőrleggingszbe hosszú mellirozott női hajjal elkocsikáztam egy budapesti plázába:
kezdődött úgy, hogy kiszállok egy parfümárus megszólít, de érezni a hangján, hogy nagyon nagy meglepetést okoztam neki pozitv értelembe: ÓÓÓ csinos szép hölgy parfümöt esetleg?-első reakci nyilvánosan.zárom a kocsim, gondoltam első utam azzonnal be a női mosdóba ellenőrizni magamat, hogy nincs e szétkenődve a smink.bemegyek épp kifelé tart egy nő elém áll azt mondja: bocsi majd figyelj mert az első fülkébe majdnem beszorultam nehogy magadra zárd inkább menj a másikba.a nő közvetlen közelről magyarázott nekem...úgy volt most fogok lebukni...és nem vagy egyszerüen nagyon tetszettem neki , mert nagyon szimpatizált velem...mikor kijövök a fülkéből a mosdórészbe...na mondom magam nincs most senki na most a tükörnél smink igazítás...amint nekikezdek bejön egy nagyon jól kinéző plázadivatú szolizott cicababás kinézet, megtorpan mielött a fülkébe menne, engem néz, hogy a ott a tükörnél teszem rendbe magam , látja a tükörképemet, közelebbjön, megnéz és ilyen óriási irigy flegmaarcot vágott nekem.itt szembesültem először életembe azzal amivel egyetlen férfi sem szembesül soha: milyen az amikor egyik nő irigykedik a másikra.elképesztően fura érzés volt: ez lehetett az a pillanat amitől ott és akkor ténylegesen átlényegültem a " nőies" oldalra szemléletben...csináltam ott bent fotót magamról(természetesen megvan a mai napig) oké mondom ebböl ennyi elég megyek ki.a női mosdó ajtaja után a folyosón még egy ajtó, egy férfi jött ki a férfi mosdóból látta, hogy tartok a folysói ajtó felé elémrohant, sarkig kitárta és meghajolt elöttem.innentől kezdve tényleg azthittem, hogy valamelyik fantázia mesevilágba kerültem.itt szintén abba a hitbe voltam, mint a csinifiú kinézetemmel: csak annyira nézek ki nőnek, hogy ne lógjak ki a sorból, ne tünjek ki az átlagból.megint tévedtem és megint pozitív irányba...így rendes transzvesztitaként még több elismerést kaptam a környezetemtől, még párszor megcsináltam ezt, aztán leálltam ezzel.Nagyon-nagyon tetsszett az egész, de elfogyott a motiváció, hogy kinek és miért csináljam.ha ott állt volna mellettem egy támogató férfi vagy nő vagy egy házaspár akiknek a transzvesztita-biszex társuk vagyok és ezt akarják, így szeretnek akkor ez máig is így lenne.utána visszavettem úgymond a csinifiús kinézetre azis elég volt nekem.Aztán az elmúlt években már inkább csak fotókat készítettem itthon a kinti világot félretettem...mármint a fétisem kinti világát.de ez engem továbbra is vonz és vállalom ha így kívánja az aki mellett elköteleződhetnék, nemtől függetlenül...és eközben vonzó az ABDL világa is részben: ha a partnert izgatja ha felnőtteknek való gyerekmintás-kinézető fóliás pelust láthat rajtam és hordatja velem.persze ez csak egy lehetőség kölcsönös vonzalom esetén..