Restraints81 - Submissive Male

2021.01.29: előzőeket ugyan nem törlöm (fő az őszinteség), de sok minden változott. Egyrészt tar kopasz vagyok, másrészt 20 centit nőttem méretarányosan (najó ebből 1 hazugság)
Sok mindent tapasztaltam, igaz főleg sub téren (főleg egybe írva). A határaimat még mindig nem ismerem, de ez amúgy is személyfüggő (lehet pont olyat választottam anno szolgálni, akiért amúgy is megtennék mindent).
A Dóm téren ugyan az élmény elkerült (többé-kevésbé), de nem mondanám elhanyagolhatónak.
Ja igen, Szeged fele konvergálok, de létezhet erő ami észak-nyugaton tart...
2016.05.11: személyiség
Szélsőségek embere vagyok. Az ellentétes oldalt képviselem szinte minden társalgás folyamán, de csak éppen annyira, hogy a másik kedvét ne szegjem (igen széles skálán mozogva). Számomra az egészet az egymással ütköző (különböző szempontú) nézetek alkotják, nem a tökéletes egyetértés.

Megfontolt és introvertált, bár jobb szeretem elengedni magam, de ezt kevesekkel teszem, és csak kis léptékekkel.
Érzelmek terén másokét értem, érzem, figyelembe veszem, de a sajátjaim rejtélyek számomra, korbáccsal kell kihúzni hogy ki tudjam fejezni :)...

Az értelem és érzelem (beleértve az ösztönöket is) harcát természetesnek tartom, és igaz a hangulatok embere vagyok, de nálam általában a ráció dönt. Ha mégsem (de szörnyű ha az ember fejét veszti :) ), akkor is csak az értékrendem határain belül mozgok, ami viszont igen konzervatív.

Az őszinteséget annyira komolyan veszem, akkor is kitartok mellette ha magamra nézve degradálóan jövök ki belőle. A másik vagy elfogadja, vagy tovább áll.
Ne szarozzunk már egymással, de úgy is mindenki magával baszik ki ha hamis képpel akarja magát beilleszteni egy hamis világba...

Ami a legjobban bosszant az a szűklátókörűség, és az ahhoz való agyatlan ragaszkodás. Eleve az ember akkor tudja a legtöbbet a világról, mikor tudja mit nem ismer, nem amikor tudni véli amit ismer az a minden. Az ember és felfogása a világról korlátolt, míg az univerzum végtelen...

2016.04.23: önismereti órák (évek) után a vágyak
Béklyók: számomra egyszerre jelentik a fizikai határt, melynek feszegetése kihívásokat állít az ember elé, ezáltal utat nyitva a mentális érvényesülés előtt, és a mentális gátat, mely a szellemi és fizikai kiteljesülés útjában áll.
Lényegében számomra fizikai valójában szellemi szabadságot nyújt. Ezért vált az évtizedek során a BDSM területei közül a ki- és megkötözés a kedvencemmé, jelentse az a kiszolgáltatottság átélését, vagy a másik tehetetlenné tételét.

S/m: a fájdalom átélése kisegít a szürke hétköznapokból, megnyitja az utat egy privátabb szféra fele, ahol csak én létezem és a partnerem, aki okozza azt. Újabb határaim léphetem át, és a félelemmel dacolva - azt meglovagolva - válhatok többé. De egyúttal meg is indít bennem valamit, amit a hétköznap viselt álarccal ellentétben tényleg magamnak érzek (arról nem is beszélve hogy a felszabaduló hormonok milyen érzést okoznak). Másrészt a megfelelés vágya is kiteljesedhet az emberben...
Okozására önmagában nincsen vágyam, csak eszközként tekintek rá, amely egyrészt ajtót nyit ezen általam ismert világ felé a másiknak, másrészt tűrése bizonyíték számomra az odaadásának. Nem utolsó sorban egy izgalmas játék, ahol az ember a másikra hangolódva megkeresi annak határait, táncol rajta, de csak annyira, hogy ne idézze elő a mindkét fél számára kudarcot jelentő menekülőszó kimondását (a light-safewordben nem hiszek, az a domináns fél dolga hogy eldöntse mit csinál amíg a másik elfogadhatatlannak nem tartja és csakis az ő sara ha kizökkenti a másikat figyelmetlenségével).
Lényegében számomra egy katalizátor, mely a (fizikai és mentális) béklyók lerázására ösztönöz.
Ebből fakadóan a kemény S/m nem vágyam, feltéve ha a másik nem ezt akarja (én magam nem ismerem az abszolút küszöböm a tűn kívül, ezen kívül nyitott vagyok (okozni se akarok olyat amitől viszolygok)).
Kedvencem az orgazmuskontroll (izgatás és megvonás vagy többszöri kényszerített)...

D/s: nem vágyam a saját akaratom ráerőltetni valakire. De szeretem érezni az odaadást, az illúziót, hogy valamit csak értem tesz meg.
Sokáig úgy véltem nincs szubmisszív oldalam, míg nem szembesültem azzal, hogy én alapvetőnek tartom a másiknak való megfelelést, a jóakarást, az adást. Mit sem jelent számomra egy belém rögzött norma vagy ellenérzés, ha a másiknak az okoz örömöt. A megalázást viszonyt tényleg nem tűröm.

Fétis: a béklyók mellett a latex testre feszülése okozta bezártság és látszólagos szabadság, a bőr szigorú megjelenése és keménysége, a szatén/selyem idomokat kihangsúlyozó lágy esése tölt még el extra izgalommal. Viseletként is felvillanyoznak (utóbbitól eltekintve), de még inkább a másik által viselve...

A kapcsoló: részben hangulat, részben partner. Az előbbi váltás inkább néhány napban mérhető, de illő partnerrel ennél jóval rövidebb idő alatt is bekövetkezhet. A másik hangulata meghatározóbb, kivéve ha belőlem bújik ki erősebben a kisördög :).
Hosszabb távon emiatt semmiképp nem keresem csak az egyik oldalt...

Kötözés: nem vagyok shibari mester, de egyszer szeretnék azzá válni. Jelenlegi tudásom "normál" ember számára "hú de ügyesen bánsz a kötéllel", ám attól még távol állok hogy fejjel lefele pörgessek ki valakit a világából (pláne egyéb S/m elemekkel fűszerezve)...

Összegezve egy kötözést kedvelő m/S, s/D nem partnerugró (értsd ezalatt hogy nem szub vagyok aki domként is ki akarja próbálni magát) fetisiszta switch vagyok ellenkező irányú tendenciával (a való énként megélt önképem S/m, D/s irányba visz).
Hosszú távra keresem partnerem első sorban kötözést kedvelő m/S, s/D switch nő személyében, másodsorban S/m, D/s switch hölgy személyében (elképzelhetőnek tartom hogy meg tudok ragadni m/S, s/D-ként). Rövid távon azonban - tapasztalatgyűjtés és kellemes időtöltés reményében - érdekelnek a csak domináns vagy szubmisszív hölgyek is. Beszélgetni meg bárkivel szívesen beszélgetek...