Bayun - Uncertain Male (Pending admin check)

Bemutatkozás
Eh
Oké. Kezdjük. Megpróbálom röviden. Tömören.

Kezdem a középsővel.
Keresek egy helyes pasit. Inkább CD-t, mint TS-t. És légyszi ne kötekedj a kategóriákkal, én nem értem. Csak annyit tudok, hogy aki valaminek megszületett, attól szélsőséges irányokba nem tér el. Gondolok arra, hogy képben van önmagával, és aminek teremtette az isten.
Próbatétel? Az kurva élet. Iszonyúan sajnálom és együttérzek.
Átélem nap mint nap. Nem az vagyok akinek lennem kellene
De mégis izgat, mégis szeretem. Azt a dinamikát ami lehet egy olyan lélekkel aki másnak érzi magát, mint amibe élni kénytelen. Azt, hogy adni akar és és hát nekem.
Kitüntet a figyelmével és mindent elvehetek. A testét, a lényét, mindenét. Csak adja amit birtoklok és hát hát ez csoda szép.
A kontraszt mámora. A megfelelés izgalma.
Az, hogy legyen szép, és akarja. Azt amit nehéz megfogalmazni, de talán a totális önzetlenséget. Azt, hogy nem úgy állnak a dolgok amit elgondolt amikor megszületett, de felül emelkedik ezen és csak adni akar, szeretne.
Magát. Nekem.
És mint egy nőt birtokba vehetem. És amikor szikrázik az elméje, amikor átjárja a kéj, akkor érzem azt, hogy jó helyen vagyok. Jól vagyok benne.
Elveszem amire vágyok, de közben szeretem.
Mert látom magam benne. Látom a tükörképem.
Közepesen nehéz kihívás. Vágyak, szimpátia, sok minden. Sok változó és kevés az ilyen.


A második az fogas kérdés. A legnehezebb. Lehetetlen
Egy normális pasi aki elfogad engem. Normális, okos és tisztelem. Olyan akivel öröm beszélgetni. Érzem az erőt, érzem a tudást amit csak magamnak szeretnék.
Az a tudat ami ilyenkor visszaköszön. Mert minden éremnek két oldala van
És ha nem vagy tökéletesen hülye, tudod jól, ez egy olyan fikció amit leírhatsz ezerszer, de attól még sosem valósul meg. Az a vágy, hogy úgy szopjak, hogy már előtte elélveztem.
És amikor a számba élvez tovább szopom. Élvezi és enged. Kis idő után megint áll a farka, miközben kiverem a padlóra. Áll a farka mert én vagyok vele. Élvezi a társaságom és élvezi amit csinálok vele. Mert kedvel. Mert adni akar, miközben mindenem elveszi ami van bennem.
Amikor ráülök és mozgok rajta kéjesen. Nincs izgalomban a testem, de egekben az elmém, hogy kívánnak engem. Valaki nagyobb és erősebb mint bármikor lehetek. És harmadszorra a mellkasára élvezek. De tovább lovagolok amíg nem áll neki remegni a teste, és érzem, hogy a farka lüktet a seggemben.
Érzem és megtagadom a testem. Megtagadom amíg szárnyal a lelkem.
És akkor Sziá-t mondok a legközelebbi alkalomig. Megkapta amire vágyik. Nem szeretek zavarni mert lehetetlen. Ilyen csak akkor van amikor a bolygók együtt állnak egy évszázadban. Egyszer.


A harmadik az könnyű eset.
A nők könnyű esetek. Csak virág meg pár jó szó kell és a karjaimba dőlnek.
Élvezem ahogyan játszhatok a testükkel, lelkükkel.
Játszom a mellükkel, harapom a nyakukat, és simogatom a puncijukat.
Kéjes fájdalom, mocskos élvezetek. Védtelen méhük csak az én farkamra vár, hogy beleélvezzek.
Remegnek, élveznek.
Egyszerű lelkek.
Egyszerűnek teremtette őket az isten.
Egyszerűnek és könnyűnek.
Egyszerűnek és könnyűnek, hogy fel tudjam dolgozni azt amit nem lehet.
Egyszerűnek és könnyűnek, hogy felfogjam, nem egyedül vagyok ebben az életben.
Aki elhozza nekem amit a kínkeserves pokol egyik bugyrában sem találni. Azt ami finoman szólva is nehézkes.
Dalolva, játszi könnyedséggel szétzúzza az egész énképem.
Felpofozz és megvilágítja a tükröt amibe bámulok mint egy szerencsétlen.
-Nézd és lásd magad az én szemeimmel!
Mondja játszi könnyedséggel.
Mondja és nekem nem kell más ebben az életben.
Csak a könnyedség amit ő adhat nekem.