Igazából semmi
Azt mondom semmi.
Mikor csendben fekszek melletted, és a szemeid engem pásztáznak hogy valahogy megfejts. Vágni lehetne ezt a csendet, de valahogy mégis van benne valami kényelmes.
Semmi.
Mikor ébreszteni próbálsz, én meg minden fegyveremmel ellenállok, és elkésel miattam mindenhonnan.
De még mindig semmi.
Mikor az hogy ritkábban írok nem azt jelenti, hogy nem érdekelsz, hanem azt hogy túlságosan is rólad szól minden napom összes cselekvése, és már ígyis veled voltam egész nap lélekben....