Mindig is nagy hatással voltak rám a könyvek, de eddig nem is gondoltam, hogy ennyire.

Izgatottan olvastam a történetet.
Teljesen beleéltem magam a főhősnő szerepébe. Próbáltam megérteni mit érez, gondol és hogy mit miért csinált. Elképzeltem én mit cselekedtem volna a helyébe. Bár
Christiant nem sikerült megfejtenem, de nagyon vonz a karaktere.
Szeretnék én is egy hasonló férfit magamnak, aki számomra nyitott könyv és egyben soha meg nem fejthető rejtély is egyben.
Paradoxonok és oximoronok keveréke hatja át az írást. Olyan igazán álomba illő, tündér mese egy ilyen magam fajta lány számára.

Újra 16 éves tininek éreztem magam olvasás közben, tele vágyakkal, reményekkel, naivitással. Szerettem volna újra ártatlan kislány lenni...
Kicsit összetörte a lelkem a befejezés. Szét hullott, mint egy kártyavár az álom világom és marad a szomorú valóság. Rá kellett jönnöm sosem lehetek már az, velejéig romlott kéjenc kis dög lettem...
Egyik szemem sír a másik pedig nevet, a lelkem pedig sajog...

Vajon eljön értem egyszer " A szőke herceg fehér lovon" aki mellett olyan lehetek, mint amilyen valójában vagyok?

Ördögi angyal... aki egyszerre képes elhozni a poklot és a mennyországot

Write a reaction blog Report rule break