"Hol kezdődik a..." 2. (Szubmisszív)
Blogs »
Blog - Wish »
"Hol kezdődik a..." 2. (Szubmisszív)
Hol kezdődik a Szubmisszív létforma BDSM értelmezésben?
Az első fejezetben a dominánsok stílusjegyeivel kapcsolatban hangzottak el gondolatok. A második fejezetben a szumbisszív stílusjegyek helyett, a szubokat érő élmények, illetve élmény igények kapcsán teszek feltáró kísérletet.
Mitől szubmisszív a szubmisszív? Attól, hogy szubmisszív vágyai vannak? Netán attól, hogy szubmisszív a jelleme? Írányható, befolyásolható típus? Vagy éppen attól, hogy ígényli az irányítás?
Ugye érezhető, hogy a fenti kérdéscsokor egyik fele arról szól, hogy a szubmisszív miben részesülhet, a másik fele pedig arról szól, hogy a szubmisszív mit szenvedhet el. Az is világos, hogy a kettő között oriási a különbség.
Jelentős különbség van a között, hogy valaki részesül az irányításban, vagy elszenvedi az irányítást. Hatalmas a különbség, hogy valaki megaláztatásban részesül, vagy megaláztatást szenved el.
Tudjuk, hogy a BDSM-be is mint minden más subkultúrába, sokan menekülnek a legkülönfélébb komlexusok, és fel nem tárt, vagy fel nem dolgozott traumák miatt.
Még akkor is, ha ez nem egy tudatos döntés, csak a világban a helyüket keresgélő emberek adott esetben itt találnak rá valamire, ami számukra ígér valamit. Nem kell egyből erőszakot elszenvedős súlyos traumákra gondolni, lehet itt szó csupán egy minimális, ám folyamatos szeretethiányról is.
Persze sokan valják, hogy a vágyaknak, perverzióknak nincsen semmilyen különösebb oka. A feltett kérdésre, hogy "miért izgatja?", "miért vágyik rá?" villámcsapás szerint érkezik a válasz, hogy "CSAK!" Így dobta a randomgenerátor.
Biztos, hogy rengetegen vannak olyanok, akik egészséges kíváncsiságból bukkantak rá a BDSM-re. Biztos vannak olyanok is, akikre tökéletes jellemzést ad a randomgenerátoros példa. DE! Az is biztos hogy olyanokból is rengeteg van, akikre viszont a két bekezdéssel elöbbi leírás felel meg. Az Ő esetükben vajon mekkora kockázata van annak, ha az élmény szerzés során a részesülés helyett az elszenvedés áll fent? És a másik két csoportra vajon ugyanígy leselkedik a veszély?
Végezetül jöjjenek a fejezet kérdései:
Az élményben való részesülés - elszenvedés tengely mentén vajon meghatározható-e az, hogy mi való a BDSM műfajába, és mi nem? Mi az amivel élményhez jut az illető, és mi az amivel csak egy újabb(adott esetben eltemetett) traumához?
Létezik-e az a fajta szubmisszívitás, ahol az alany kifejezetten (a fenti értelemben) elszenvedni kívánja a vele történteket?
Érdekességképp szertnék belinkelni egy táblázatot a kommunikációs stílusok témaköréből.
http://www.drogprev.hu/images/drogprev_szoro_eroszakmentes_kommunikacio1.pdf
Búcsúzóul a táblázattal kapcsolatban egy költői, és/vagy provokatív bónuszkérdéssel szeretnék kedveskedni: Vajon melyik oszlop jellemző leginkább a domináns emberekre?
Az első fejezetben a dominánsok stílusjegyeivel kapcsolatban hangzottak el gondolatok. A második fejezetben a szumbisszív stílusjegyek helyett, a szubokat érő élmények, illetve élmény igények kapcsán teszek feltáró kísérletet.
Mitől szubmisszív a szubmisszív? Attól, hogy szubmisszív vágyai vannak? Netán attól, hogy szubmisszív a jelleme? Írányható, befolyásolható típus? Vagy éppen attól, hogy ígényli az irányítás?
Ugye érezhető, hogy a fenti kérdéscsokor egyik fele arról szól, hogy a szubmisszív miben részesülhet, a másik fele pedig arról szól, hogy a szubmisszív mit szenvedhet el. Az is világos, hogy a kettő között oriási a különbség.
Jelentős különbség van a között, hogy valaki részesül az irányításban, vagy elszenvedi az irányítást. Hatalmas a különbség, hogy valaki megaláztatásban részesül, vagy megaláztatást szenved el.
Tudjuk, hogy a BDSM-be is mint minden más subkultúrába, sokan menekülnek a legkülönfélébb komlexusok, és fel nem tárt, vagy fel nem dolgozott traumák miatt.
Még akkor is, ha ez nem egy tudatos döntés, csak a világban a helyüket keresgélő emberek adott esetben itt találnak rá valamire, ami számukra ígér valamit. Nem kell egyből erőszakot elszenvedős súlyos traumákra gondolni, lehet itt szó csupán egy minimális, ám folyamatos szeretethiányról is.
Persze sokan valják, hogy a vágyaknak, perverzióknak nincsen semmilyen különösebb oka. A feltett kérdésre, hogy "miért izgatja?", "miért vágyik rá?" villámcsapás szerint érkezik a válasz, hogy "CSAK!" Így dobta a randomgenerátor.
Biztos, hogy rengetegen vannak olyanok, akik egészséges kíváncsiságból bukkantak rá a BDSM-re. Biztos vannak olyanok is, akikre tökéletes jellemzést ad a randomgenerátoros példa. DE! Az is biztos hogy olyanokból is rengeteg van, akikre viszont a két bekezdéssel elöbbi leírás felel meg. Az Ő esetükben vajon mekkora kockázata van annak, ha az élmény szerzés során a részesülés helyett az elszenvedés áll fent? És a másik két csoportra vajon ugyanígy leselkedik a veszély?
Végezetül jöjjenek a fejezet kérdései:
Az élményben való részesülés - elszenvedés tengely mentén vajon meghatározható-e az, hogy mi való a BDSM műfajába, és mi nem? Mi az amivel élményhez jut az illető, és mi az amivel csak egy újabb(adott esetben eltemetett) traumához?
Létezik-e az a fajta szubmisszívitás, ahol az alany kifejezetten (a fenti értelemben) elszenvedni kívánja a vele történteket?
Érdekességképp szertnék belinkelni egy táblázatot a kommunikációs stílusok témaköréből.
http://www.drogprev.hu/images/drogprev_szoro_eroszakmentes_kommunikacio1.pdf
Búcsúzóul a táblázattal kapcsolatban egy költői, és/vagy provokatív bónuszkérdéssel szeretnék kedveskedni: Vajon melyik oszlop jellemző leginkább a domináns emberekre?
Comments (4)
Megerősítsre volna szüksége, olyan valakire, aki gyámolítja is őt. Akiben teljes mértékben megbízhat, s akiben száz százalékban hihet. Kissé hasonló ez az Isten hithez. Az emberek többsége hisz vlamilyen Istenben, s kell nekik, szükségük van rá. Hát, ez is valami hasonló, csak realisztikusabb formában.
A sub elfogadja a dom utasításait, vakon is követi azokat, őszintesége már nem lehet nagyobb az Isten előtti őszinteségnél sem. Cserébe a dom védelme alatt áll, s még a felelőség is sokkal kissebb, mint egymagában.
A különc szexuális szokások is megértésre találnak, tehát teljes lehet a boldogság.
A dom-sub kapcsolat is olyan, mint a férfi-női kapcsolat. Az egyiknek a másik kell, és fordítva.
Számomra a szubmisszió nem a fétiseknél jelentkezik meg, hanem az irányítás utáni vágyakozásnál. Hogy legyen egy irányító fél. Aki akár azt is mondhatja nekem hogy verjem meg. Utasít rá.
Nem a fétiseid tesznek szubbá vagy dommá, hanem az ami fejben van.
Ha a műsor átcsap erőszakba attól fogva nem BDSM, ez az a pillanat amikor az egyik fél(dom) átlép azon a vonalon amit a másik fél már nem akar. A szub nehezebb helyzetben van ezen a téren, hiszen a jelleméből adódóan ő az aki irányítást kap, viszont a valódi nem akarás kinyilvánítása az irányítás átvételét jelenti a dominánstól. "Állj, ennyi, nem bírom, stb...