Az első hó.

Boldogság van:)
Fatornyos, kis falumban leesett az első hó:)
Akkor is, ha már az életem nagyobb részén áthaladtam, még mindig gyermeki örömmel tölt el az első hó látványa.
Ilyenkor természetesen, kiszaladok és azt teszem amire nagyikám kicsi koromban tanított.
"Az első hóban mindig most meg az arcodat, akkor szép leszel."
Jó-jó tudom, eddig nem jött össze, na de majd most, hátha :D
Egyébként arra gondoltam épp ma, amikor fülig érő szájjal fürösztöttem az arcomat a szűz hóban, hogy tényleg széppé tesz, hiszen az emlék hatására a lelkem megtelik melegséggel, a mosolygás meg minden csúnya embert egy kicsit szebbé tesz:)

Szóval hajrá, lehet menni mosakodni a hóba :)