Vágy

Gyere, térdelj ide elém!

Nézz fel rám, látni akarom a szemedben, hogy ki vagy, hogy az enyém akarsz lenni, a tulajdonom, a játékszerem. Érzem a szellemed, az intellektusod. Felizgat, ahogy a vágyad is. És most kínáld magad, a fájdalmad tálcán- nekem. Csak az enyém akarj lenni, senki másé. Azt akarom, hogy csak én jussak eszedbe, ha vágyak ébrednek benned hajnalban, vagy egy szürke hétköznap bármelyik óráján.

Térdelj!

Élvezd, ahogy hátrakötöm a kezed, a két csuklódat össze, szorosan. Szisszenj fel, ahogy a hajadnál fogva hátrahúzom a fejed és a tekintetünk egymásba merül. Alázatot és vágyat, de némi szemtelenséget, kihívást is akarok látni a szemedben. Provokáld ki a pofont!

Térdelj!

És a váratlan, kemény pofonok után nézz rám égő arccal, de vágytól eltelve, várakozva, hogy mi következik ezután. Csókold meg a kezet, ami tűket szúr át a melled bőrén. Lásd a szememben, érezd a sóhajomon, hogy milyen örömöt ad a fájdalmad. Szólalj meg, kérj, könyörögj, hogy adhass még magadból, hogy kaphass belőlem!

Térdelj!

Élvezd, ahogy az arcodra teszem a lábfejem! Parancsomra szopogasd le a lábujjaimat, egyesével, finoman, mintha a csiklómat kényeztetnéd! Nézegesd a vörösre lakkozott körmeimet. Kapd be az egész lábfejemet, szopogasd lelkesen. Lásd, halld, ahogy elélvezek tőle.

Az ágy szélén ülök, a hajadnál fogva feljebb húzlak, már nem ülsz a sarkadon…a kezembe fogom a kemény farkad, belemélyesztem a körmöm, fájdalom suhan át az arcodon. Lágyan megcsókolom a szád, épp csak lehelek az ajkadra…a farkad nem lehet ennél merevebb. Ha nem lenne összekötve a kezed, már bennem lennél. De az enyém vagy, és én irányítok. Erre vágysz, mindig erre vágytál.

(Szeress!)



(Megjegyzések: 1. Minden hasonlóság a valósággal csak a véletlen műve. 2. A fantázia szándékosan maradt befejezetlen. 3. Nem, nem neked szól. :P )