Nárcisztikus a domináns oldalon

Eléggé foglalkoztat a D/S kapcsolat rendszere/dinamikája/stb. Volt már szerencsém megélni mindkét oldalt. Találkoztam/beszélgettem több Dommal/Dominával, egyet szolgáltam is huzamosabb ideig. Chatelek sub beállítottságú emberekkel, olvasom a blogokat mindkét fél szemszögéből nézve. Szembe jönnek boldog/szomorú történetek párra találásról, elvesztéséről vagy éppen kihasználásáról. Mivel úgy vélem, egy domináns félnek (is) szükséges egészséges nárcizmussal rendelkeznie és az oldalon nem jött még szembe velem, hogy valaki is boncolgatta volna ezt, úgy gondoltam megosztom amit eddig ebben a témában összegyűjtöttem.

Sem pszichológus, sem pszichiáter nem vagyok, amit megosztok azt különböző, a nárcizmussal foglalkozó oldalakról szedtem egybe. Azért készítettem el, hogy még időben ki tudjuk szűrni érdemes-e a "kapcsolatba" belevágni, megkímélve magunkat a későbbi lelki traumáktól, illetve ha benne lennénk, nagyon gyorsan azt rövidre zárni!

A nárcisztikus szó ma már teljes egészében negatív jelentéstartalommal bír, holott a nárcizmusnak van olyan formája, ami még jót is tesz a hétköznapokban, ezt nevezhetjük egészséges nárcizmusnak.

A nárcizmus (is) egy spektrum. Nagyjából a spektrum közepét jelenti az egészséges nárcizmus. Lehet valakiben túl sok belőle, ami már nárcisztikus személyiségzavarként jelenik meg, vagy nem elég nárcizmus, ami depresszióhoz és alacsony önértékeléshez vezet. A nárciszok között is különböző „erősségeket” tudunk megkülönböztetni, hiszen a nárcisztikus személyiségzavar egy széles spektrum. Ennek megfelelően vannak kevésbé bunkók, közepesen alázók és akár pszichopaták is.

Az egészséges nárcizmus teljesen más, mint a nárcisztikus személyiségzavar, és egyetlen nárcisztikus embert sem menthet fel az alól, amikor bármilyen formában – érzelmileg vagy fizikailag – bántalmaz egy másik embert. (Kivéve a BDSM-ben, közös megegyezéssel. 😉)

Az egészséges mennyiségű nárcizmus az, ami ösztönöz a céljaink elérésére. „Mondhatjuk, hogy ez segít reggel kikelni az ágyból. Ha minden ember a nárcisztikus ellentéte próbálna lenni, elnyomnánk a saját igényeinket és szükségleteinket. Igazából szükségünk van egy egészséges mennyiségű nárcizmusra, hogy megfelelően működjünk és képesek legyünk a boldogságra.”

Honnan ismerhető fel az egészséges nárcizmus:

1. Képesek egyedül lenni: Azok az emberek, akiknek a személyiségében egészséges mennyiségű nárcizmus van, képesek az egyedüllétre. Például nem ugrálnak kapcsolatból kapcsolatba, csak hogy kitöltsék az űrt, ami keletkezik egy szakítás után. A nárcisztikus személyiségzavarban szenvedők gyakran számkivetettnek érzik magukat, ha egyedül kell lenniük. Az egészséges nárcizmussal rendelkezők értik, hogy mi a különbség a kettő között. Ahogy azt is, hogy az egyedüllét jobb, mint egy halálraítélt kapcsolatban szenvedni vagy olyan emberekkel lenni, akiket igaziból nem is érdekelnek.
2. Képesek az önbizalmuk szabályozására: „Aki képes az önbizalmának szabályozására, az arra is, hogy az életünk során felmerülő hétköznapi akadályokat úgy vegye, hogy az önértékelését nem köti ezek kimeneteléhez. Például az egészséges nárcizmust meghatározhatjuk úgy, mint a belső kontroll forrását. Tehát nem attól függ, hogyan tekintünk magunkra, mik történnek körülöttünk.” Ez azt is jelenti, hogy az egészséges nárcizmus és az ebből fakadó önbizalom hozzájárul, hogy érzik a tetteik súlyát, képesek és készek vállalni a felelősséget a viselkedésükért és tudatosak az érzéseiket illetően.
3. Az egészséges nárcizmus rugalmassá tesz: A felnőtt lét tele van meglepetésekkel, váratlan helyzetekkel. Ezek nem mindig a szánk íze szerint valók. És sok az olyan élethelyzet is, amikor másokat saját magunk elé kell helyeznünk, és ez így van rendjén. Egy nárcisztikus személy ezt képtelen kezelni. „Egy nárcisztikus személyiségzavarban szenvedő ember dühös lesz, felháborodik és megszállottá válik, amikor valami nem úgy történik, ahogy ők akarják”. Ezzel szemben az egészséges nárcizmus segít, hogy rugalmasak legyünk és képesek legyünk alkalmazkodni a váratlan élethelyzetekhez.
4. Nincs szükség csodálókra: Amikor valaki beszédet vagy bemutatót tart, azt szeretné, ha a hallgatóság tanulna abból amit elmond, fel akarja kelteni az érdeklődést a mondanivalója iránt. Ez az egészséges nárcizmus. „Ezzel szemben a nárcisztikus ember célja az, hogy a hallgatóság azt felismerje, ők milyen remek előadók és mennyire ragyogóak.” A tettek nagyon hasonlóak, viszont a viselkedésük mögötti motiváció nem is állhatna távolabb egymástól, pedig ez az igazán fontos.
5. Törődnek magukkal: Az egészséges nárcizmus segít, hogy belássuk, saját magunkkal is törődnünk kell. A saját szükségleteink felismerése fontos a boldogság eléréséhez. Ez lehet a kedvenc jógaóránk vagy egy étel, a lényeg, hogy nem félünk elismerni, hogy igenis számítunk. Ez a határhúzás képességének egyik első lépése.
6. Valóban megélik az érzéseiket: Az egészséges mennyiségű nárcizmus hozzájárul a mély érzések megéléséhez. „Egy nárcisztikus számára az élet munkák és feladatok sorozata. Nem élik át az izgalmat, boldogságot és spontaneitást, ahogy az egészséges nárcizmussal rendelkezők viszont igen.”
7. Az egészséges nárcizmus célorientálttá tesz: Akár munkáról, utazásról, családról van szó, az egészséges nárcizmussal rendelkező embereknek vannak céljaik. Még ha néha hátra is kell lépniük, a lelkesedés és a vágy a célok elérésére megmarad és ez élteti őket.
8. Megadják a tiszteletet másoknak és saját maguknak is: Az egészséges nárcizmussal rendelkezők azt akarják és elvárják, hogy mások megfelelő tisztelettel viseltessenek feléjük. Ugyanakkor ezt a tiszteletet képesek megadni is másoknak, akikről úgy érzik, kiérdemelték ezt. A nárcisztikus személyiségzavarban szenvedők ezzel szemben azt hiszik, ők jobbak másoknál, a családtagjaiknál, munkatársaiknál, folyamatos visszaigazolásra van szükségük és hiányzik belőlük az empátia. Az egészséges nárcizmussal bírók viszont dolgoznak a céljaikért, megértik saját és mások érzéseit, olyan életet élnek, melynek van értelme. „Mondhatjuk, hogy a létezés ideális formája. Ha úgy érezzük, hogy mi nem itt tartunk, dolgozhatunk rajta, akár szakember segítségével is.”

A nárcisztikus személyiségzavar alapvonásai a beteges önhittség és a beképzeltség, ami gyakran párosul hiúsággal, egoizmussal és túlzott önbizalommal – azonban mindez csak a látszat! A nárcisztikus személyiség valójában éppen az önmaga iránt érzett elégedetlenséget próbálja enyhíteni, a belső űrt szeretné kitölteni azzal, ha környezetétől megkapja a vágyott figyelmet, az elismerést, sokszor a tiszteletet. A nárcisztikus személyiségzavar kialakulása a legtöbb esetben valamilyen fiatalkori, sőt, gyermekkori traumára vezethető vissza, például mérgező, traumatikus szülő-gyermek kapcsolatra (örökösen elégedetlen, lenéző szülő, aki próbálja elhitetni gyermekével, hogy buta és mihaszna).

A nárcisztikus személyiség a gyermekkori traumája okán folyamatosan monitorozza az őt körülvevő társadalmat: Úgy érzi, ő hátrányos helyzetből indult, míg mások érdemtelenül és indokolatlanul élvezhettek elsőbbséget. Állandóan összehasonlítja magát másokkal, mindenhol ő akar lenni a legjobb, legtehetségesebb, vagy a legszebb, hogy kompenzálja az egészséges önbecsülése hiányát. A nárcisztikus vonások gyakran párosulnak túlzott exhibicionizmussal és empátiahiánnyal (nem ritka a nárcisztikus szociopata személyiség sem).

Honnan ismerhető fel a nárcisztikus személyiségzavar:

1. Tiszteletéhség: A nárcisztikus személyiségzavar egyik alapvető vonása, hogy a nárcisztikus ember folyamatosan elvárja környezetétől a figyelmet és a tiszteletet – sokszor szélsőséges, istenítő formában. A tiszteletlenség vagy a lenézés bármilyen apró jelére felszakadhatnak régi sebei és dühbe gurulhat.
2. Hiúság: A nárcizmus gyakran párosul irreális mértékű hiúsággal, a torz személyiség páratlan szépségű, vagy sármos embernek tarthatja magát – és természetesen a környezetétől is elvárja a pozitív megerősítést.
3. Mágikus gondolkodás: A nárcisztikus személy úgy érzi, rendeltetése van, eredendően „több”, tökéletesebb, rendkívülibb ember másoknál. Önmaga hibáit másokra vetíti ki, az önkritika ellentétjeként.
4. Önzőség: A nárcisztikus személyiség csak és kizárólag olyan dolgok iránt mutat őszinte érdeklődést, amihez neki is köze van, róla szól. Mivel saját igényei kielégületlenek, folyamatosan az érzelmi űr kitöltésével foglalkozik, ettől már nincs energiája mások igényeire figyelni, mások lelkivilágával törődni.
5. Dominanciavágy: Gátlástalanul dominálja környezetét (tipikusan egy munkahelyen, vagy a szűk családi körben), lelkifurdalás nélkül tapos át más embereken, minden célt megragad, hogy erőre, vagyonra, csodálatra tegyen szert.
6. Arrogancia: A nárcisztikus ember beképzelt, szörnyen önzően és önelégülten tud viselkedni másokkal szemben, mindez látszatmagabiztossággal párosul. A környezetében élő embereket lenézi, túl butának tartja őket ahhoz, hogy elismerjék érdemeit.
7. Örök áldozat: Nem képes megérteni, ha saját hibája okán történik vele valami rossz, mindig külső okokat keres. Gyakran ő maga is elhiszi, hogy minden ilyen szituációban ő az áldozat, holott – például mások ellenszenvét – csak magának köszönhette.
8. Irigység: A nárcisztikus ember úgy gondolja, mások többet kaptak az élettől, holott ő azt sokkal jobban megérdemelte volna. Folyamatosan elégedetlen önmagával, emiatt gyakran fantáziál hírnévről, gazdagságról.
9. Haszonlesőség: Csak olyan emberekkel törődik, aki hasznot hajt számára – például jobb munkahelyi pozícióhoz, iskolai jegyekhez segíti, vagy simán csak csodálja őt – ők jelentenek könnyű példát, hogy kizsákmányolhassa őket.
10. Szégyentelenség: A nárcisztikus személyiségzavar miatt a beteg képtelent a szégyent egészségesen megélni és feldolgozni. Gyakran előfordul a „nárcisztikus szégyen” kifejezés is, ami szintén önértékelési problémákra vezethető vissza, minden ilyen esetre dühvel reagál; a szégyent sokszor másokra vetíti ki.
11. Csapongás: Könnyen megunja a dolgokat (sőt, az embereket is) és vált irányt, mert nincsenek olyan meghatározott elvei, melyekhez minden áron ragaszkodik.

A nárcisztikus személyiségzavar minden más személyiségzavarhoz hasonlóan egy klinikai diagnózis, amelynek felállításához szigorú kritériumoknak kell teljesülniük. A 9 kritériumból 5-öt kell kipipálni ahhoz, hogy a diagnózis felállítható legyen. Ezek röviden:

1. Nagyzolás
2. Hatalomvágy
3. Irigység
4. Figyeleméhség
5. Az elismeréstől való függés
6. Felsőbbrendűség érzése
7. Mások kizsákmányolása
8. Arrogáns viselkedés
9. Az empátia teljes hiánya

SOHA nem leszel egy nárcisztikus személyiségzavarosnak elég jó, SOHA nem fogsz tudni neki megfelelni!!! Ha nem akarsz kórházban vagy pszichiátrián kikötni, ideje megszakítanod vele minden kapcsolatot!

Mivel mint írtam spektrumról beszélünk, nem feltétlenül kell hogy egyformán jelen legyen az összes tulajdonság.

Az egyik ilyen érintett közösségimédia-csoportban olvastam a következőket:

„Onnan tudod, hogy nárcisszal van dolgod, hogy a kapcsolat elején minden tökéletes, minden túl jó, minden annyira egységben van, hogy szinte már nem is lehet igaz.”

És ez a kulcsszó: nem lehet igaz, hiszen tökéletes nincs. Nincs tökéletes párkapcsolat, ahogyan nincs tökéletes ember sem. Ha valami annak tűnik, akkor az hazugság.

„Onnan is tudhatod, hogy nárcisz a friss partnered, hogy minden villámgyorsan történik: akár már az első vagy második randin szóba kerül a házasság, a gyermekvállalás, sőt, akár heteken vagy néhány hónapon belül össze is költöztök.”

A csoportban lévő áldozatok szerint ugyanis a nárcisz türelmetlen, mindent azonnal akar. Nem is csoda, hiszen iszonyú erőfeszítésébe kerül fenntartania egy olyan látszatot, ami tőle idegen. Az évek előrehaladtával pedig ez csak rosszabb lesz.

Minél idősebb egy nárcisztikus személyiségzavaros, annál kevésbé képes hosszabb ideig (értsd. 4-5 hónap) igazán jó fej lenni, és annál gyakrabban mutatja ki a foga fehérjét. Nem csoda, hogy a legtöbb nárcisztikus végül magányos farkasként öregszik meg, vagy ha mégis maradt mellette egy társ, az már darabjaira hullott szét és valaha volt önmagának csak a kísértete. Mert a nárciszok társaira, ha azok valaha egészséges személyiségek voltak, vagy éppen érzékenyebb áldozattípusok, menthetetlenül ez a sors vár.

A blogom a teljesség igénye nélkül készült, mivel ezt a témát hosszan lehetne még fejtegetni. Célja, hogy felhívja a figyelmet arra, egy sub beállítottságú ember sokkal nehezebben szabadul egy nárcisztikus személyiségzavaros ember "uralma" alól, a megfelelési kényszere miatt és ezáltal lelkileg is erőteljesebben sérül.