Jön a nyár

Van egy pillanat minden évben, amikor az ember egyszer csak megérzi: fordul valami. A reggelek már nem olyan hidegek, az esték tovább maradnak világosak, és a levegőnek lesz egy nehezen megfogható, nyári ígérete.

Különös dolog ez az évszakváltás, nemcsak a természetben történik meg, hanem bennünk is. Az ember hangulata is ilyen körforgásban él. Néha tele van tervekkel, menne világgá, új életet kezdene valahol messze, máskor meg ugyanoda vágyik vissza...

Azért szeretem az évszakokat, mert emlékeztetnek arra, hogy semmi nem marad örökké ugyanaz. Ahogy a tél után mindig megérkezik a nyár, úgy az ember is előbb-utóbb visszatalál önmagához.

Minden körbeér.

És furcsa mód most, amikor végre itt a jó idő, a hosszú esték, a nyári szabadság ígérete - én épp nem mennék világgá.

Most visszamennék.

K.