Bántalmazó kapcsolat vagy BDSM?

Volt részem mindkettőben.

Bár szürke zóna, nagyon keveset beszélünk erről-szerintem nagyon fontos-mégis azt gondolom markáns különbségek találhatóak a két kapcsolati forma között.

Rengeteg bántalmazó férfi bújik a dom szerep mögé és bántja, erőszakolja meg a nőket testileg, lelkileg akár a való életben, akár itt a virtuális világban.
Egyik sem kellemes állapot, nem lehet nem is szabad osztályozni, hogy mi fér bele és milyen kapcsolati státuszban...

Ami a BDSM-ben együttlét az ott erőszak..
Míg itt a Domináns fél óv, félt, törődik, addig ott a domináns fél magamra hagy, elengedi a kezem és bizonytalanná tesz.

Ami a BDSM-ben alázat az ott megalázottság.
Míg itt vágyom sőt élvezem az alázat érzését és feloldódom benne, addig ott a megalázottsággal társul a szégyen.
Míg a BDSM felemel mint sub-ot, addig egy bántalmazó kapcsolatban a nőiségem a sub-ságom sérül visszavonhatatlanul.

Ami a BDSM-ben tudatos, kontrollált, az ott ösztönös minden kontroll nélküli.
Azt gondolom a BDSM az intelligens magas EQ-val rendelkező emberek "sportja". S itt nem a diploma megléte a szempont!! Egy magabiztos Dom képes tudatosan döntéseket hozni mindkettőnk érdekét boldogságát szem előtt tartva!
Egy bántalmazó kapcsolatban a bántalmazó csak és kizárólag az önös érdekeit nézi, azt is rövid távra kivetítve.

A BDSM-ben azért térdelek mert szeretlek.Ott mert félek.
Azt gondolom, rengetegen félreértik ennek a mozdulatnak a jelentését. Még a Dom-ok között is sokan vannak akik ezt "kikövetelik" nem várják meg azt, mikor a sub valóban kíván Ura előtt térdelni. Számomra ez a minden. Mikor már képes vagyok átadni magam Neki és nem maradt bennem egy csepp kétely vagy bizonytalanság. Megengedem magamnak azt, hogy ennyire kiszolgáltatott legyek, mert tudom hogy az Uram ezzel nem él vissza, nem rombolni fog, hanem építeni.
Térdelhetek vezényszóra, tiszteletből de nem adja meg ugyanazt az érzést sem nekem sem Neki.
Ott rettegve térdelek, kiszolgálva szeszélyét abban bízva, hogy ha megteszem, nem fog fájdalmat okozni. Nincs jó érzés, nincs béke csak rettegés és a kiszolgálás, hátha akkor nem fog megtörténni...

A BDSM-ben azért adom magam Neked mert ez nekem is jó. Ott elveszel mindent azt is amit adni sem akarok.
Tény, hogy van amit a Dom-nak is el kell venni. Erővel, némi ráhatással .Bratként ezt megértem s el is fogadom, sőt élvezem is esetenként. De amíg itt ezt önszántamból teszem, magam akaratából, addig ott esélyem nincs döntéseket hozni. Elveszel mindent, ami téged felemel, abban az illuzióban ringatva magad, hogy ezáltal erős leszel és megingathatatlan.

A BDSM-ben azért csattan a pofon mert mindketten akarjuk.Ott azért mert gyáva és gyenge vagy...
Valóban létezik alá/fölé rendelődés, de nagyon nem mindegy, hogy kit mi motivál?
Egy BDSM kapcsolatban annyira mélyen őszintén megélhető minden és annyira törekszik a Dom a testi lelki biztonságra, hogy minimális annak az esélye, hogy a sub sérüljön.
Egy bántalmazó kapcsolatban a bántalmazó a fizikai bántalmazással nem ad, hanem elvesz. Azért üt, hogy a bántalmazottat elbizonytalanítsa, félelemben tartsa.

A BDSM-ben azért teremtesz félelmet bennem, mert izgat mindkettőnket.Ott azért mert csak téged izgat hogy rettegni látsz...
Félelem és félelem közt hatalmas a különbség. Ismételni tudom magam csak. Van egy "mesterségesen kialakított" szituáció, ahol a félelem a bizonytalanság mint eszköz mint kellék szerepel, de ezt tökéletes uralja a Dom.
Egy bántalmazó kapcsolatban ezek az elemek nem örömszerzést erősítő elemek, hanem a bántalmazó eszközei arra, hogy a hatalmát gyakorolja.

Kell tudni különbséget tenni férfi és férfi, kapcsolat és kapcsolat között.

Leegyszerűsítve úgy tudnám megfogalmazni:

Ha számomra kellemes, jó érzésekkel tölt fel, felemel, kiteljesít és biztonságérzetet ad,boldoggá tesz, akkor az BDSM.

Ha bizonytalanná tesz, ha boldogtalan vagyok benne és félek rettegek a lehetséges következményektől, ha szorongok és fájdalommal jár, akkor az nem BDSM.