2020. 03. 21. 11:56 | Appeared: 1177x
Ő elérkezettnek látta az időt, hogy feladatot adjon...Számomra teljesen ismeretlen területre vitt, életembe még csak hasonló sem történt velem azelőtt..
Ültem a szállodai szobába mikor így szolt:
-Menj a fürdőbe és keress 2db csipeszt.
értetlenül néztem
-Minek a csipesz hajnali negyed egykor?
-Ne kérdezz vissza, mert azt nem szívlelem.Kértelek valamire.
Szólt vissza ellentmondást nem tűrve...
Ekkor még Brat-ségem mélyen aludt, így megszeppenve indultam a fürdőbe. Kutakodtam keresgéltem de semmi.
-Itt nincs csipesz.
szóltam röviden. éreztem hogy ez nem az a pillanat amikor összetett mondatokban kell kifejeznem legbensőbb érzelmeimet.
- Semmi gond. menj le a recepcióra és kérjél csipeszt. Ne is öltözz fel egy köntös pont elég lesz. Mond azt kimostad a bugyidat és kellenek a csipeszek.
Alig mertem kilépni az ajtón. de mennem kellett vitt a kötelességtudat.
nem firtatom milyen szemekkel nézett a recepciós.:-)
Megszereztem zsákmányomat és iszkoltam is felfele a szobába....
-Ügyes kislány és milyen gyors voltál! Büszke vagyok rád..
Ellenőrizte a szoba hőmérsékletét a csipeszek típusát formáját.magyarázta mit miért tesz,de úgy zúgott a fülem az adrenalintól hogy semmit nem hallottam.
Lefektetett az ágyra
-Bármi fog történni ne ijedj meg kérlek, ha nem akarod folytatni használd a biztonsági szót megértetted amit mondok?
És elmondatta velem a biztonsági mondatot hogy szokjam ha kelleni fog.
Kezembe kellett vennem a csipeszt, másik kezemmel kicsit megmasszírozni a mellem majd össze csippantani s a csipeszt felhelyezni...
Életemben addig olyan mélyről induló nyilalást nem éreztem.Mintha kést döftek volna a mellbimbómba egész a lapockámig...
Végig hangosan kellett kommunikáljak mit érzek hol érzem?
Levegőt alig kaptam de összeszorított foggal nyöszörögve tűrtem...
-Nagyon ügyes vagy hogy elsőre sikerült. Most a máikat is tedd fel.
szólt átszellemülten
Persze másodszorra már remegett a kezem sikerült a lehető legrosszabb helyre tenni, úgy hogy a könnyem is kicsordult a fájdalomtól...
Miután kijavítottam esetlenségem következményét leült és nézett..
-Nyúlj magadhoz de a melleidhez ne érj!
nem is tudtam volna annyira lüktetett minden szívdobbanásomra, hogy levegőt alig tudtam venni...
hallgatta ahogy csendesen nyöszörgök....
én simogattam magam és a fájdalom elcsendesedett....majd elemi erővel tért vissza de húzta magával a gyönyört a mindent kiszakító orgazmust.
Mikor véget ért s tudatom visszatért a szobába mosolyogva fölém hajolt és gyengéden megsimította az arcom. hajam félrehúzta arcomból rám mosolygott.
-Gyönyörű voltál és fantasztikusan bátor...Ne ijedj meg ez fájni fog...
Majd levette a csipeszeket rólam gyorsan egymás után, majd finom tenyerébe fogta melleimet s addig simogatta míg a fájdalom el nem múlt.arcát a nyakamba fúrta és suttogta mennyire büszke rám.
Comments (0)