2023. 05. 25. 13:48 | Appeared: 540x
A beleegyezés – sajnos – nem egyszerűsíthető le egy sima igen/nem-re.
A BDSM alapja, sőt előfeltétele, hogy az összes résztvevő fél beleegyezésével, konszenzus alapján történjenek a dolgok – e nélkül ugyanis a BDSM nem BDSM, hanem erőszak.
A BDSM-ben (különösen a D/s játékok esetében) persze éppen az az izgató, ha az egyik fél lesz az irányító és a másik fél kiszolgáltatja magát neki – azonban itt nem erről fogok írni. Nyilvánvalóan különbség van a között, amikor egy szeánszon belül átadja a szub/bottom a maga feletti rendelkezést Dom(iná)nak/Topnak és a között, amikor még a szeánszon kívül egyeztetik egymással a kereteket, szabályokat stb. Itt most csak ez utóbbiról fogok írni, hogy az ilyen a BDSM játékon kívüli, de a BDSM játékokat lehetővé tévő egyeztetések során mi tekinthető valódi beleegyezésnek és mi nem – illetve természetesen ide tartoznak a szexualitáshoz egyáltalán nem kapcsolódó egyeztetések is.
Viszont beleegyezés és beleegyezés között is hatalmas különbségek lehetnek, ezért ezeket most megpróbálom összeszedni.
0. A tiltakozás hiánya önmagában semmiképpen sem tekinthető beleegyezésnek, mert a tiltakozás hiánya ezer egy más okból fakadhat: pl. bizonytalanságból, pszichológiai gátlásból, információ hiányból, vagy az illető lefagy, stb. Beleegyezésnak csak és kizárólag az tekinthető, amikor valaki explicit kinyílvánatja a pozitív szándékát egy adott dologgal kapcsolatban.
Pl. attól, hogy valaki nem tiltakozik egy adott helyzetben az ellen, hogy pl. hülyének nézik vagy beszólnak neki, az nem jelenti azt, hogy ez tetszene neki és örülne ennek.
Szexualitás esetén kiemelten fontos ennek hangsúlyozása, mivel egy nem valódi beleegyezésen alapuló közösülés traumatizálhatja az áldozatot és az elkövető számára akár jogi következményeket is vonhat maga után
I. látszólagos beleegyezés:
I/a. Konfliktus kerülésből:
Ilyenkor az egyik fél látszólag beleegyzik valamiben, de már a kimondás pillanatában sem gondolja komolyan. Pl. „Drágám kiviszed majd a szemetet?” „Persze” – holott már kimondás pillanatában pontosan tudta, hogy nem fogja megtenni és csak pl. konfliktus kerülésből mondta rá, hogy ne „robbanjon a bomba már megint”.
I/b. Tudatos megtévesztésből, hazugságból.
Ilyenkor úgy adja az adott fél a „beleegyezését”, hogy nem csak azt tudja már a kimondás pillanatában, hogy meg fogja szegni, hanem tudatosan azért teszi, hogy hamis illúzióban/hamis biztonság érzetbe ringassa a másikat, hogy rávegye arra/olyan helyzetbe sodorja, amiről az adott fél pontosan tudja, hogy a másik akarata/szándékai ellenére van. Pl. „Ugye most nem fogsz elfenekelni, nem szeretem, légyszi többet ne csináld” „Természetesen nem foglak” – majd amikor oda kerül a sor, akkor gátlás nélkül megteszi.
II. Formális beleegyezés.
Ilyenkor ugyan, valóban a beleegyezését adja a fél, és aztán ennek megfelelően is cselekszik, de különböző okok miatt ez nem tekinthető valódi beleegyezésnek.
II/a. Rosszul informált beleegyezés: ilyenkor az adott ember úgy adja a beleegyezését, hogy nem rendelkezik valós információkkal az adott dologról, pl. nincs tisztában egy játék valós kockázataival, nem méri fel, hogy egy eszköz milyen sérüléseket képes okokzni, stb.
II/b. Szerek befolyásoltsága alatt történő beleegyezés: köztudott, hogy alkohol, drogok, stb. torzítják az emberek ítélőképességét, ilyenkor sokszor nem vagy rosszul tudja csak az adott ember felmérni a döntései következményeit és olyan dologba is beleegyezik, amibe tiszta állapotába sosem tenné. Minősített eset, amikor valaki szándékosan teszi ezt a másikkal, hogy megkapja amit akar – ez súlyosabb esetben már jogilag is bűncselekménynek minősül.
II/c. Érzelmi befolyásoltság alatt történő beleegyezés: egy erős vágy ugyan úgy el tudja torzítani az ítélőképességet, mint a szerek. Pl. felizgult állapotban nem éppen a racionalitás vezérli az embert, így rosszul mérhet fel helyzeteket/tévesen hozhat ítéletet, ami adott esetben akár veszélybe is sodorhatja magát vagy a partnerét. Vagy pl. szuboknál gyakori, hogy a Domja/Dominája vágyait, örömét, boldogságát a sajátja elé helyezi, ezért megfelelési vágyból olyan dolgokba is beleegyezik, amelyet önszántából nem csinálna meg vagy akár kifejezetten rossz neki.
Ezek önmagában nem feltétlenül problematikusak, de könnyen azzá válhatnak, mivel úgy történik meg a beleegyezés, hogy erős érzelmi hatás alatt áll az illető, így valójában nem tudatosulnak benne azok az információk és kockázatok, amelyek szükségesek lennének egy megalapozott ítélet meghozatalához (ennek speciális esete, amikor ugyan – elvben rendelkezik ezekkel az illető, de az erős érzelmi befolyásoltság hatására, ezeket nem kellő súllyal veszi figyelembe).
Megjegyzés: az utóbbi három esetet egy külső szereplő is képes felismerni pl. kérdésekkel vagy viselkedésen megfigyelhető jegyekkel. Amennyiben ez megtörtént érdemes segíteni az illetőenk, hogy felismerje, hogy ő most nincs olyan állapotban, amikor valódi döntéseket tud hozni vagy pl. egy Dominánsnak szeánsz közben ilyenkor érdemes önkontrollt tanúsítania és nem belevinni a szubját olyan dologba, amely már nem jó neki. Ha ezt nem teszi és tovább viszi a dolgot, akkor lehet ugyan, hogy adott helyzetben ennek nem lesz közvetlen következménye, de később ez rossz érzéseket fog kelteni a szuban és konfliktust fog szülni vagy akár a kapcsolat végét is okozhatja.
A fenti három esetben az adott ember belső folyamatai akadályozták egy valódi beleegyezés meghozatalában, azonban a következő két esetben az ítéletet meghozatalát eltorzító körülmények létrejöttét egy másik ember aktívan elősegíti.
II/d. Megtéveszés/manipuláció hatására történő beleegyezés: Egy ügyes manipulátor vagy hazudozó képes olyan díszleteket felállítani, amelyek hatására az áldozat nem képes átlátni azokat a döntéseket, amelyeket meghoz. Ez azért tud különösen veszélyes lenni, mert egy ügyes manipulátor képes azt elérni, hogy az áldozat még csak nem is tud róla, hogy ő manipuláció hatása alatt áll, és így akár olyan dolgokra is rá lehet venni embereket, amelyeket maguktól sohasem tennének meg, sőt adott esetben kifejezetten ellentétesek az értékeikkel/vágyaikkal/érdekeikkel.
Sajnos ismerkedésnél viszonylag gyakori, hogy emberek hazudnak csak azért hogy célt érjenek a másiknál – több-kevesebb sikerrel. Rosszabb esetben egy ügyes manipulátorral elérheti, hogy hazugságaival behálózza az áldozatát és kapcsolatot alakítson ki vele. Egy ilyen kapcsolat, mindig bántalmazó, mert a manipulációnak éppen az a lényege, hogy megfossza az áldozatát attól, hogy valós döntéseket hozzon, így az áldozat nem is tudja a valós beleegyezését adni abba ami történik vele (még akkor sem, ha ő egyébként azt hiszi, hogy azt adta).
II/e. Nyomás hatására meghozott döntés: ez „ártatlanabb” esetben, csak annyi, hogy az egyik fél „ledumálja” a másikat, vagy határozottabb, arrogánsabb fellépésével megfosztja a másik felet attól, hogy érdemben elmondja és érvényesítse a véleményét, gondolatait vágyait stb.
Sajnos viszonylag gyakori nyomásgyakorló eszköz az érzelmi zsarolás, amikor valaki az áldozat gyengeségeit kihasználva éri el a célját. Pl. tipikus példa: „ezt megteszed értem, ha szeretsz” – Ha valaki valóban szeret és tisztel, soha nem akar rávenni olyanra, amit te nem szeretnél. Érzelmi zsarolás tipikus ismertető jegye, hogy aránytalanul kapcsol össze dolgokat: a szeretetnek kimutatásának egyáltalán nem feltétele, hogy valaki olyan dolgokat tegyen meg a másikért, amit magától nem tenne meg, hanem csak a másik nyomására. Ha a másik ezt a szeretet feltételének állítja be, akkor aránytalanul kapcsol össze különböző dolgokat vagyis érzelmileg manpipulál/zsarol.
Mivel az érzelmi zsarolás sokszor nehezen ismerhető fel, ezért belinkelek egy leírást (ha úgy érzed érintett vagy, akkor érdemes jobban is utánakeresni)
https://www.napfenyesgyogykozpont.hu/erzelmi-zsarolas-2-resz/
Súlyosabb esetben ez lehet hagyományos értelemben vett zsarolás, vagy valamilyen más módon történő kényszerítés, amely akár már jogilag is bűncselekménynek minősülhet.
Megjegyzés: Ezen esetekbe közös, hogy sokszor az ember nem is veszi észre, hogy úgy egyezik bele valamibe, hogy valójában a beleegyezése nem teljes értékű. Ilyenkor gyakori, hogy előbb utóbb elkezdi érezni, hogy valami sem stimmel. Gyakoriak a testi figyelmeztető jelek (pl. stressz, görcs a gyomorban, stb.). Ha ilyen érez valaki érdemes ezeket nagyon komoly figyelmeztető jelnek tekinteni és elkezdeni végig gondolni, hogy mi az ami nem stimmel, aztán megkeresni rá a megoldást.
Másrészt ezek közül sok fenti esetnek léteznek BDSM változatai, pl. sok nő fantázál arról, hogy megerőszakolják, létezik zsarolási fantázia is, vagy izgathat valakit, ha valaki nagy hatalommal az akaratát meghajlítva keresztül viszi rajta az akaratát. A különbség BDSM és a nem BDSM között ott van, hogy az alárendelt ezt valóban akarja e és a vágyainak megfelelő, vagy csak elszenvedi azt ami vele történik és valójában semmilyen élvezetet nem okoz a számára. Pl. egy mazo élvezi ha elverik, de azt nem élvezi, ha mondjuk az utcán egy vadidegen agresszív társaság csinálja vele ugyan azt. Vagy pl. egy brat élvezheti, ha a Domja legyőzi az ellenállását, de azt ő sem fogja élvezni, ha mondjuk a munkahelyén a főnöke olyan dologra veszi rá, amit ő nem szeretne.
Ezért fontos az előzetes egyeztetés és beleegyezés, hogy ezek kiderüljenek.
III. Teljes értékű beleegyezés: valódi konszenzus csak akkor jön létre, ha a résztvevők nyílt és őszinte kommunikáció során, a megfelelő információk birtokában, tudatos és átgondolt döntés születik. Ezt nem lehet sürgetni, mert ez egy folyamat - ezért fontos, hogy az ehhez szükséges időt megadjuk a másiknak és magunknak.
Ha ezek közül bármelyik elem sérül, akkor ugyan tekinthető valódi beleegyezésnek abban az értelemben, hogy tükrözi az adott fél szándékát, de mégsem tekinthető teljes értékűnek, hiszen nem ez mégis tartalmaz valamilyen rejtett hiányosságot, amely idővel ki bukhat és konfliktust okozhat – így jobb ezeket megelőzni.
Ha a résztvevők nem nyíltak és őszinték, hanem – akár milyen okból – csak érzéseik/gondolataik egy részét mondják el a másiknak, akkor a másikat megfosztják attól, hogy valósan tudja értékelni a helyzetet és így adekvát döntést tudjon hozni.
Ha a résztvevők nem rendelkeznek a megfelelő információkkal (pl. hogyan kell használni egy eszközt, mi vezethet sérüléshez, stb.), akkor jelentősen nő a testi/lelki sérülés kockázata – akkor is, ha egyébként mindenki jó szándékú a másik felé. Szerencsére ma már az internet korában rengeteg mindennek könnyen gyorsan utána lehet nézni – ami a BDSM-ben különösen fontos a sérülés veszélye miatt.
Ha a résztvevők nem egyenragúként hozzák meg a döntést, hanem úgy, hogy valamelyik fél jobban érvényesíti az akaratát a másik felett, akkor ez torzítja magát a döntéseket is, mivel nincsen lehetősége a másik félnek, hogy valóban kommunikálja a vágyait/érzéseit stb. Ez önmagában nem feltétlenül jelent nyomásgyakorlást, hanem adódhat abból is, hogy pl. az egyik fél alapvetően határozottabb, a másik fél bizonytalanabb. Ilyenkor a határozottabb félnek erre a különbségre érdemes odafigyelnie és türelmesen teret adni a másiknak, hogy ő is ki tudjon bontakozni.
Szintén problémát okozhat, ha egy D/s szituáción belül kell meghozni egy olyan döntést, amely túlmutat az adott szituáción, mert ilyenkor a fennálló hierarchia torzítja a döntéshozatalt.
Ha a résztvevők nem tudatos és átgondolt döntést hoznak akkor az szintén torzíthatja a döntésüket. Hiába vannak pl. birtokában a szükséges információnak, nyíltak őszinték egymáshoz stb. ezeket az embernek végig kell gondolni ahhoz, hogy valóban át tudja látni. Vagy pl. az önismeretét segítségül kell hívnia és feltennie magának azt a kérdést, hogy valóban ezt szeretném/élvezném? – ezt a folyamatot nem szabad és nem is lehet megspórolni.
Mindehhez viszont idő kell. Ezért nem szabad sürgetni a döntést, mert akkor a döntésben szükségszerűen torzulást fog okozni.
És miért érdemes minderre odafigyelni? – mert ebben az esetben egy valódi konszenzus garantálja, hogy a szeánsz és a (pár)kapcsolat valóban élvezetes legyen mindenki számára. Hosszú távon mindenképpen megéri az ebbe fektetni az energiáinkat, mert a valódi konszenzus jelentősen javítja a kapcsolat minőségét és megelőz számtalan konfliktust – ezek nagy része sokszor ugyanis abból születik, hogy valójában nem volt meg a teljes értékű előzetes egyeztetés, ami rossz érzéseket/frusztrációt stb. fog szülni, amelyek előbb utóbb így is úgy is ki fognak pattanni és akkor már egy sokkal kevésbé kezelhető formában fog megjelenni.
Természetesen tévedések előfordulhatnak, ezért fontos hogy egy kapcsolati dinamikában ismétlődő jelleggel mindig legyen helye az ilyen beszélgetéseknek, hogy ezeket tudjuk korrigálni – arról nem is beszélve, hogy az emberek és a vágyaik idővel változnak (sokszor éppen a tapasztalatok fényében) és szükséges, hogy legyen tere ezeket korrigálni.
Speciális eset – ugyanakkor elég gyakori – amikor a beleegyezés nem szóban történik, hanem csak rá utaló magatartással. Egy ismerkedésnél vagy egy adott szituációban, sokszor nem lehet mindent nyíltan megbeszélni. Ilyenkor figyeljük a másik viselkedését és abból próbálunk következtetéseket levonni arról, hogy mit is szeretne a másik. Ennek viszont megvan az a veszélye, hogy ha nem ismerjük a másikat, akkor valójában sosem tudhatjuk, hogy egy-egy reakciója mögött valójában mi áll, és könnyedén előfordulhat, hogy teljesen mást vagy akár éppen az ellenkezőjét jelenti, mint amit mi feltételezünk. Fontos tudatosítanunk, hogy senki sem gondolatolvasó, valójában még akár egy összeszokott pár esetében sem tudhatjuk mindig, hogy éppen mi játszódik le a másikban. Ezért ha nem teljesen egyértelmű a dolog, akkor érdemes tudatosítani magunkban a helyzetben szükségszerűen benne rejlő bizonytalanságot, illetve ha érdemi kétségek merülnek fel bennünk, akkor érdemes erre óvatosan vagy akár nyíltan is rákérdezni és így meggyőződni róla, hogy valóban mit szeretne a másik.
Ezért ha van rá lehetőség, akkor érdemes az ilyen egyeztetéseket még az adott szituáció előtt szóban (vagy írásban), megtenni – ezzel elkerülve a kellemetlen helyzeteket.
BDSM-ben az ilyen beszélgetések különösen fontosak, mivel sokszor hierarchiát állítunk fel, és fizikailag/pszichikailag kiszolgáltatjuk magunkat a másiknak – ezért különösen fontos (lenne(!)), hogy az ezek kereteit felállító beszélgetések valódi konszenzuson és teljes értékű beleegyezések nyugodjanak.
Ennek a BDSM-ben több fajtája van. Részben ezt szolgálja a BDSM-szerződés is. Interneten több változatban megtalálhatóak és ennek alapos átbeszélése kijelöli az adott kapcsolat kereteit (nem mellesleg még összeszokott pároknál is előfordul, hogy egy-egy ilyen beszélgetés új dolgokat hoz a felszínre.)
A konszenzust a BDSM-ben különböző szempontok alapján fogalmazzák meg. A legismertebb talán az SSC amely inkább a konszenzust és annak ésszerű és biztonságos oldalát hangsúlyozza. A RACK inkább a közös kockázatvállalásra helyezi a hangsúlyt, mely különösen fontosak az olyan játékoknál, amelyek akár veszélyes sérüléssekkel is járhatnak és ilyenkor érdemes közösen felmérni a lehetséges kockázatokat és ezek tudatában minimalizálni azokat. A PRICK inkább a résztvevők személyes felelősségét hangsúlyozza.
(Lásd bővebben: https://anoeses.com/blogs/blog/a-guide-to-rack-and-ssc-principles-in-bdsm)
Akár melyiket is választjuk (ez szerintem részben játéktípus függvénye is), fontosnak tartom, hogy az egyeztetés folyamán lezajló beszélgetés teljes értékű beleegyezésen nyugodjon, mert – akár még jó szándék esetén is a – a fenti módokon torzulhat.
A magas minőségű kommunikáció nem születik velünk viszont tanulható. Ha valaki felismeri az erre vonatkozó igényét, akkor ezt képes fejleszteni. Több féle módszertan is létezik erre. A legismertebb az Asszertív Kommunikáció (nem, nem ismerem LadyLisbethet ;) ), de pl. számomra szimpatikusabb az Erőszak Mentes Kommunikáció – ízlés kérdése. Interneten bármelyikről rengeteg anyag található, amely alapján el tudjuk kezdeni fejleszteni magunkat, illetve BDSM-en kívül is egyre több ilyen típusú tréning elérhető.
Egy személyes példa ezek hasznosságára.
A fentiek tudatosítása és ismerete sokszor segít abban a számomra, hogy ha beszélgetek valakivel felismerjem a másikban azokat a működéseket, amelyek nekem árthatnak. Ha ezeket ideje korán fel tudjuk ismerni akkor, az rengeteg kellemetlenségtől kímélhet meg minket (ezért is írtam meg ezt posztot)
Azonban – természetesen – én sem ismerek minden manipulációs, befolyásoló, kényszerítő technikát így sokszor nem abból szúrom valakinél jobb ha nem engedek közelebb magamhoz (legyen szó nem csak párkapcsolatról, hanem baráti vagy munkahelyi kapcsolódásokról), hogy konkréten felimerném, hogy pl. módszereket alkalmaz, hanem egyszerűen „csak”, annyit érzékelek, hogy nem működik közöttünk az egyenrangú és nyílt kommunikáció. Ez számomra mindig figyelmeztető jel, és érdemes ilyenkor megvizsgálni, hogy ez csak valamilyen véletlennek köszöhető vagy valamilyen reflexió hiányából következik, vagy valamilyen olyan működés áll e mögött, amitől jobb távol tartanom magam.
De ugyan így a másik oldalról megközelítve, mindez segíti a számomra, hogy olyan emberekkel vegyem körbe magam, akikkel valóban kölcsönösen komfortosan érezzük magunkat, mivel sokkal gyorsabban/hamarabb felismerem azt a működést, amely passzol hozzám.
Végezetül szeretném hangsúlyozni az önismeret fontosságát.
Ahhoz, hogy felismerjük, hogy a beleegyezésünk nem teljes értékű, először is azzal kell tisztában lennünk, hogy mi mit szeretnénk, mire vágyunk, mire van igényünk, stb. Azok akik szándékosan torzítani akarják a beleegyezésünket, nagyon sokszor az önismeretünk hiányosságait használják ki, vagy akár szándékosan az önismeretünk és az önértékelésünk leépítésén dolgoznak. Ezért az első és legfontosabb lépés, hogy tudatosítsuk magunkban, hogy nekünk mi a jó, és felismerjük, hogy ha valaki olyanra próbál rávenni, ami nekünk nem jó. Amennyiben ezt érzékeli valaki és úgy érzi, hogy saját erejéből nem tudja kezelni a helyzetet érdemes külső segítséget igénybe venni, legyen az akár egy barátja vagy egy szakember.
Szerintetek van a beleegyezés torzulásának olyan esete amit nem említettem?
Szerintetek hogyan lehet védekezni az ilyen esetek ellen?
Comments (2)