Miért nem járok fizetős Dominához?

Önmagában semmi bajom nem lenne a dologgal: mivel nekem is vannak szub vágyaim, ezért sokakhoz hasonlóan nekem is eszembe jutott már, hogy vágyaimat egy professzionális Dominánál éljem meg. Azonban ez mint komoly lehetőség soha nem merült fel bennem; nem bátortalanságból, gátlások miatt, vagy mert nem merném felvállani a vágyaimat, stb. – ennek teljesen más jellegű oka van.
Pedig szerintem nagyon fontos amit csinálnak: rengeteg embernek segítenek felfedezni és megélni a vágyaikat – miközben ők maguk is élvezik, amit csinálnak. (Bár ahogy olvasgatom itt a blogokat/profilokat a valóságban ez sajnos nem feltétlenül működik ilyen gördülékenyen és a professzionális Dominák élete sem egyszerű).
Azonban két ok miatt soha nem voltam fizetős Dominánál és nem is különösebben tervezek menni.
Egyrészt én úgy látom, hogy egy professzionális szeánsz végső soron mindig a vendégről szól, az ő vágyairól, kívánságairól stb. – és ez teljesen rendben is van így, hiszen ő fizet, azért amit kap. E miatt viszont akármi történik egy szeánsz során, akár hogy alárendelődik a Dominának a végső irányítás mindig az ügyfélnél marad, hiszen ha nem tetszik amit kap, egyszerűen nem megy többet.
Én azonban nem erre vágyom. Én azt szeretném, hogy ha a szeánsz nem rólam szólna, hanem a Domináns nőről, aki megélheti velem az Ő vágyait. Természetesen nekem is van pár puha és kemény határom és nem szeretném veszélyeztetni sem a testi sem a lelki egészségemet, de ezek csak keretek a számomra – és hogy ezen belül mi történik, ott az irányítást teljes mértékig szeretném átadni a partneremnek. Természetesen örülök, ha figyelembe veszi, hogy nekem mi okoz örömöt, de én leginkább arra vágyom, hogy az Ő vágyait szolgáljam. Nálam itt kezdődik az alárendelődés, ez mindennek az alapja – és ezt egy fizetős szeánszon ezt a dolog természeténél fogva szerintem sehogy nem tudná nekem megadni.
Másrészt egy ilyen szintű alárendelődéshez, számomra komoly bizalom és mély kapcsolódás szükséges a másikkal. Demiszexuálisként ez nálam, amúgy is előfeltétele bármilyen szexualitásnak. Optimális esetben ez egy párkapcsolatban valósul meg, de minimum egy erős és kölcsönös szimpátiát feltételez. Egy ilyen kapcsolódásból nem lehet (és nem is akarok), csak úgy kiugrani, ha épp egy szeánsz nem az én szájam ízem szerint alakul. Erősen elköteleződöm a partnerem felé, ami lehetővé teszi a számomra, hogy az ő vágyait a sajátjaim elé helyezzem.
Pénzzel ezt nem lehet megvásárolni. Vagy van valakivel ilyen dinamikám vagy nincs – és így egy professzionális Domina lehet akár milyen ügyes, felkeltheti bennem a kapcsolódás illúziájót, elérheti, hogy megbízzak benne, de nekem ez mindig fog tartalmazni egyfajta őszintétlenséget, hogy „csak” eljátszunk egy mély kapcsolódást, de az valójában nincs meg. Ha pedig megvan, akkor meg fizetés válik őszintétlenné és fölöslegessé.
Számomra ez a fizetős szeánsz paradoxona.
Semmi képen nem szeretném ezt általánosítani, én is látom, hogy a férfiak (valószínűleg) nagyobb részének nem ez a hozzáállása – és ezzel nekem önmagában semmi bajom, egyszerűen máshogy működöm.
Egyébként – bevallom – olvasgatva a profilokat volt egy-két professzionális Domina, aki emberileg szimpatikusnak tűnt a számomra (cuckold vágyaim miatt egyébként még izgató is a számomra, amit csinálnak), azonban éppen ez tartott vissza, hogy írjak nekik: a fentiek miatt nem szeretnék fizetős ügyfél lenni, viszont a profiljuk nekem azt mutatja, ők ilyet keresnek maguknak – és én komolyan veszem és tiszteletben tartom, amit az emberek magukról írnak a profiljukban.