Megfelelési kényszerben élni

Gyakran elképzelem, hogy több ember ugráltat. Amolyan világ csicskaja vagyok. Talán most nincs szükségem igazi bentlakásra (bár számít-e mire van szükségem?) De mindig elérhetőnek kell lennem így ez is 24/7. Reggel,este, éjjel. Ha szól ugrok.Először egy férfi, aztán 2, 3, 4, 5.... Vajon meddig lehet kibirható módon mindenkinek megfelelni? Tudom, hogy nem sokáig, de kell nekem ez a stressz. Ez a folyamatos szorongató feszültség. 24/7. Ha kések vagy ne adj isten nem jelenek meg, jól megcibálnak. Ha hajnali 2-kor csörög a telefon,felpattanok és azonnal indulok. Ez egy rövid menet volt, csak 2 óra játszadozás a testemen, szerencsére, talán fél 5-re álmosan haza is kóvályoghatok... Beesek az ajtón és ruhástul az ágyba vetem magam. A szemeim lecsukódnak és elsötétül a világ. A következő pillanatban csörög a telefon.
Felkelek és megyek. 6 óra van.
Már szinte fel se fogom a következő tortúrát. Mit csinált velem? Meddig tartott?
Már világos van, ragyog a napfény.
Megnézem a telefonom.
8 nem fogadott hívás...