Blog - SzandraBaba

Filter to this month: 2026. 01.

Gyermekké tettél
'Gyermekké tettél. Hiába növesztett harminc csikorgó télen át a kín. Nem tudok járni s nem ülhetek veszteg. Hozzád vonszolnak, löknek tagjaim. Számban tartalak, mint kutya a kölykét s menekülnék, hogy meg ne fojtsanak. Az éveket, mik sorsom összetörték, reám zudítja minden pillanat. Etess, nézd - éhezem. Takarj be - fázom. Ostoba vagyok - foglalkozz velem. Hiányod átjár, mint huzat a házon. Mondd, - távozzon tőlem a félelem. Reám néztél s én mindent elejtettem....

Három hónap
Előre is elnézést kérek mindenkitől, de ez semmi másról nem fog szólni, csak jelenlegi érzéseim megénekléséről. Nem fogok olyasmit írni, hogy minden fasza, mert megvan a csaj végre, de annyira kellene egy harmadik. Ködös, tudálékos, szabályrendszerek által uralt sztereotipizált marhaságokat sem akarok közzétenni. Annyi csak, hogy van egy lány valahol és akadt egy srác is valahol nagyon máshol. A lány is elképzelt valamit és természetesen a srác is. Aztán ez az egész átalakult...

Zakatol két sínpár
Úgy nézett ki, hogy az év végi rengeteg együtt töltött idő után három hét...

L, mint Lehetőség
Vajon hányszor adatik meg egy ember életében, hogy találjon valaki olyat társnak, aki nem azt látja bennünk, amit jelenleg tudunk nyújtani, hanem azt, amivé válhatunk? Vajon hányszor vesszük észre az éppen alakuló kapcsolatban azt a pluszt, amiért, akiért érdemes felülvizsgálni addigi beidegződéseinket, kialakult metódusainkat? Vajon mennyi lehetőséget szalasztunk el pusztán amiatt, hogy azt hisszük, már mindent is láttunk, mindent is megtapasztaltunk? Skatulyákba rendezzük...

Elfogytam. Avagy, jóból is megárt a sok...
...a nem jóból meg különösen. Csak tömören, távirati jelleggel....