Blog - SzandraBaba

Önkéntes számüzetés
Először is, elnézést szeretnék kérni mindenkitől, aki jelenlétével emeli az oldal fényét. Sokan vagytok még mindig, hála az égnek. Veletek szemben nem tisztességes, hogy az utóbbi időben eléggé negatív jellegű írások születtek a tollamból. Másodszor pedig, be kell látnom, hogy semmi értelme a jelenlétemnek az oldalon. Amikor rám talált a boldogság, itt, eme helyen, mindenféle tudatosságot nélkülözve elkezdtem megírni ennek történetét. Régebben, amikor még kicsit más volt itt az...

Intruzív konyhapszichológia
Adott mostanában egy jelenség a blogfalon, igazából egy ember, aki saját bevallása szerint is szeret analizálni, megfejteni, a dolgok mögé nézni. Ezzel igazából nincs is semmi baj. Megfejt, elemez, majd kiböfög valamilyen végeredményt. Ha kell, ha nem. A probléma számomra ott kezdődik, hogy eme cselekedetei közben elfeledkezik egy roppant fontos dologról: önmagáról. Feladatokat ad, kéri, hogy nézzünk magunkba, megkérdőjelezi mások identitását, úgy érzi, hogy mindenbe is bele kell...

Ha véget ér a nyár...
Régebben, főleg még az iskolai években alakult ki bennem ez a depresszióhoz közeli állapot, amit a nyár utolsó napja és ezzel összefüggésben a másnapi iskolakezdés okozott. Sosem szerettem meg ezt az átmenetet. De idén valami megváltozott. 29 évvel tanulmányaim befejezése után ráébredtem, hogy holnap nekem nem kell iskolába mennem. És ez valami fantasztikus érzés! Ellenben lett valaki az életemben, talán meséltem már róla, akinek a kedvenc évszaka mindig az éppen aktuális. Mindenben,...

Ctenanthe burle-marxii, avagy: Amabilis
A címben említett növény egy új társ mellettem. Valamint egy emlék, a vácrátóti botanikus kert meglátogatása és a két nappal későbbi tizedik hónapfordulónk mementója. Rengeteg gyönyörű növényt láttunk az ottani pálmaházban és volt egy, ami nagyon megtetszett. Felmerült bennem a gondolat, hogy talán itt az ideje egy új jövevénynek a nappalim párkányára, a bő hét éve, a válásom és új lakásba költözésem után vásárolt agglegény-pálma után. Sajnos az eredetileg kiszemelt jelölt nem igazán...

Ha ez a vég...
"Fényben úszunk, minden részünk utoljára szép, Fogak villognak, hátul szotyolázik a tartalék. Fényes hasak, piros ledek, de sok robot jött el máma, Ma van utoljára ekkora lárma. Bízzál bennem űrbázis, én jó fiú vagyok, Látod, nincs is kedvem, mégis ezekkel táncolok. Aztán a WC előtt egy nő a fülembe ordítja, hogy hátha, Ma van utoljára ekkora lárma. Ha ez a vég, nekem tetszik, Ha ez a vég, nekem tetszik. A benzinkútról az országútra extra speeddel, fú de durva, Lányok...

Titokban
Ahonnan én érkezem, eléggé természetesnek mondható, hogy odafigyelünk olyanokra, akiket talán nem is ismerünk. Segítünk nekik, mert talán ez a legalapvetőbb emberi tulajdonság. Meg mert így neveltek anno. Ugyanakkor ezt sosem tesszük közzé, sosem kérkedünk vele, csendben és titokban tesszük, amit teszünk. Nem várunk érte hálát és főleg nem kérünk meg rá másokat, hogy hasonlóan cselekedjenek. Hiszünk benne, hogy általában mindenki, akibe szorult némi lélek, saját indíttatásból is...

A cipő ugyanaz...
...épp csak nem vetted észre, hogy te is ugyanebben járkálsz néha. Persze, ha túl magas a ló, onnan már nehéz észrevenni önmagadat odalent a többi között. Mert bármi is jut eszedbe bármiről, lényegileg te is felültél a rinyavonatra. Pontosan ugyanazt tetted, mint ami miatt megírtad az ellenérzéseidet. Ugyanúgy megítéltél embereket, ahogy szerinted ők ítélkeztek mások felett. A különbség leginkább a stílusban van. Illetve esetedben inkább ennek a hiányában. Gondolatmeneted szerint...

Szerintem
Frissítés. Mivel az eredeti blogbejegyzés már nem elérhető, így ennek sincs sok értelme. Valamint az eredetire adott reakcióblogoknak sem. Ettől függetlenül itt hagyom egyelőre. - Blogok. Meg ezeknek az írása. Még inkább ezeknek az olvasása. De főleg az ezekre született reakciók. És akkor most én is beállok a sorba... 😃 Szándékosan nem írok reakcióblogot, mert nem tudom mindet kijelölni, ami ebben a témában az utóbbi rövid időben megjelent. Az eredeti mű szerzőjének...

Végre
"Végre, Most, hogy végre látlak, Van kire gondolnom. Végre, És ha meg nem is kívánlak, Azért lesz miről álmodnom. Eszembe jutsz És elénekellek, Szóvá teszlek, Újjáteremtelek, Csak engedd meg. Végre, Meríts erőt a szóból, Ami hozzád beszél. Végre, A szemed tüzének hódol, A vers, ami miattad él. Így lettél múzsa, Így köt majd gúzsba, Egyetlen dallam, Hogy végre szabad legyél, Hogy többé ne félj. Hogy többé ne félj. Nem kell, hogy észrevedd, Mert meg sem értheted....

Mindenen túl
Május 31. Egyfelől naptárilag a tavasz utolsó napja. Másrészt ez idén éppen egybeesett a gyereknappal. Eme hétvégén sok minden történt szeretett fővárosomban. Ellátogattak hozzánk a futballvilág legnagyobbjai, hogy mást ne mondjak. Sajnos nem kenyerem a foci, inkább egy számomra sokkal érdekesebb és fontosabb ember érkezése jelentette a meglepetést. Rég nem nyilatkoztam már meg arról a valakiről, aki tavaly október óta az életem legfontosabb részévé vált. Akkor is fontos...

El nem múló érzések
Meghaltam belül. Megtaláltam azt a valakit, aki visszaadott mindent, amit az utóbbi tizensok évben elvesztettem. Mire megérkezett, én már rég elfogadtam, hogy egyedül maradok és már nem tápláltam hiú ábrándokat arról, hogy egyszer még újra jöhet valaki, aki ekkora jelenléttel képes visszahozni a rég elveszett lelkesedésemet. Aztán egyszercsak megérkezett. Borított mindent, felforgatta az érzéseimet, kiforgatta a megszokott kis világomat az összes létező sarkából. Elvesztem benne,...

Március 8.
Adott eme több szempontból gyönyörű nap. Megpróbálom tömören összefoglalni. Nagyon Boldog neve napját kívánok minden Zoltán nevű Hölgynek! 🙃 Isten éltessen soká minden csodálatos Hölgyet! 💐🌹🌺🌷

130 nappal később
Sajnos véget ért a tündérmese, Cicafül elköszönt. Vasárnap az oldaltól, aztán hétfőn tőlem is. 130 napig tartott a csoda, amire már nagyon régóta vágytam. Egymásra találtunk, elvarázsolt, boldogok voltunk. Már nem éreztem úgy, hogy lenne bármi, ami véget tud vetni ennek a kapcsolatnak. Úgy éreztem, mindent megélhetünk együtt. Aztán a valóság közbeszólt. Nem volt dráma, se veszekedés, se kiabálás, semmi ilyesmi. Csak egy döntés. Kiütköztek az eltérések, a különbözőségek, a más...

Orgazmus 90-es tempónál, jótékonysági bál, avagy bő négy hónap
Eltelt négy hónap már. Illetve lassan négy és fél, csak elfelejtettem megnyilatkozni a forduló napján. Rengeteg dolog történt, nem marad idő ilyen csacskaságokra, hogy blogot is kellene néha írni... A cím kicsit hatásvadász, bár igaz. Nem tudom, szerencse-e, avagy szimplán sorsszerű, de úgy néz ki, hogy a valódi élet jóval izgalmasabb annál, mint ami itt zajlik. Kezdjük Cicafül autós orgazmusainál. Az első még az első randin kezdődött, de ha jól emlékszem, az nem sikerült, mert...

Zoknik, alsógatyák, de leginkább hajszálak
Nem kenyerem a Valentin-nap intézménye. Banálisan hangzik, tudom, de számomra inkább a maradék 364 nap az érdekesebb. Amikor nem hivatalból kell szeretnem a páromat, hanem csak azért, mert ő... Ő! Amiért szemmel láthatóan és füllel hallhatóan is nehéz feldolgoznia, hogy néha a lakásában vagyok. Amikor folyamatosan belém ütközik a konyhában, pedig segíteni szeretnék, de leginkább csak útban vagyok. Amikor bitorolom a fürdőszobát és nem férünk oda együtt. Amikor kimossuk a szennyest,...

Gyermekké tettél
'Gyermekké tettél. Hiába növesztett harminc csikorgó télen át a kín. Nem tudok járni s nem ülhetek veszteg. Hozzád vonszolnak, löknek tagjaim. Számban tartalak, mint kutya a kölykét s menekülnék, hogy meg ne fojtsanak. Az éveket, mik sorsom összetörték, reám zudítja minden pillanat. Etess, nézd - éhezem. Takarj be - fázom. Ostoba vagyok - foglalkozz velem. Hiányod átjár, mint huzat a házon. Mondd, - távozzon tőlem a félelem. Reám néztél s én mindent elejtettem....

Három hónap
Előre is elnézést kérek mindenkitől, de ez semmi másról nem fog szólni, csak jelenlegi érzéseim megénekléséről. Nem fogok olyasmit írni, hogy minden fasza, mert megvan a csaj végre, de annyira kellene egy harmadik. Ködös, tudálékos, szabályrendszerek által uralt sztereotipizált marhaságokat sem akarok közzétenni. Annyi csak, hogy van egy lány valahol és akadt egy srác is valahol nagyon máshol. A lány is elképzelt valamit és természetesen a srác is. Aztán ez az egész átalakult...

Bocsánat helyett
"Hadd' kérjek most bocsánatot, Pont azért, mi én vagyok. Megérdemlek minden pofont, Ha jól esik, hát bántsatok. Ne higgyetek nekem semmit, De engedjétek el kezem. Menthetetlen lélek vagyok, Bárhogy teszek, vétkezem. Nincs mentség a bűneimre, Ne is keress szavakat, Hisz jó szándékkal indul útnak Minden önző akarat. Én raktam a szívem helyén félelmetes hegyeket, Hazug vagyok, fordíts hátat, menj el, amíg teheted. Sosem leszek jó, már tudom, Meg azt, hogy nem is...

A hiba nem az ön készülékében van
Nem értem már. Nem tudom felfogni. Miért szaporodtak el ennyire a...

Zakatol két sínpár
Úgy nézett ki, hogy az év végi rengeteg együtt töltött idő után három hét...