Hajnali gondolatok.

Elsimuló homlok ráncokon gyöngyöző verejtékcseppek parfüm illata árad az ágy friss huzatain. Halmok helyett eltakart tested árasztja még azt ami léleknyugtató nekem. Mélyeket lélegzel, belefáradtál a kínokba és a kényszerbe. Mégis, kézzel lábbal ölelsz. Megfelelő vagy. És ezt nem mondom ki de éreztetem veled. Elvesztettél minden játszmát és ettől lettél bajnok. Őszinte lélek összetört szíve egy éjszaka gyógyult meg. Vereslő hajnali derengés játszik apró tűzijátékot fekete hajadon, égő piros arcod zárt szempillái csókok alatt törtek felemelhetetlenné. Lezárta azt az álom. Ajkaid nyálat szivárogtatnak a párnámra. Tested melege a szívemig ér. Bűntudatom keletkezik, hogy ezt a testet és ezt lelket bántottam. Szeretném jóvá tenni, hogy a fájdalmakat és a sebeket édes szerelem gyógyítsa és ápolja, mint jó kertész a pazar virágágyást. Félt percek reménylett boldogsága most mind az én kincseim ahogy én is a tieddé válva birtokló ölelésedben pihen és rólad gondolkodom. Sem drága fémek, sem ritka, szépre csiszolt kövek vagyont érő ékszerek nem tudnak úgy viszont szeretni mint te. Száz kincsekkel megrakott óceánjáró hajó rideg felbecsülhetetlen értéke nem ér fel azzal amikor megölelsz.
Kilégzés, finoman nőiesen, aztán Belégzés és látom, hogy nemsokára ébredni fogsz. Nem tudsz magadról és olyan természetes vagy, értékes, szép, fontos, mint egy angyal az égből aki a földre jött egy fontos dolgot elintézni és pár napig egy kegyetlen világba fényt áraszt maga köré, hogy a tél sötétségébe burkolt fázó lelkeknek nyári meleget és hitet, reményt, boldogságot adjon csak úgy ahogy akaratlanul kiárad belőle. Nem akarom, hogy vissza menj az égbe. Maradj mellettem. Ahogy megfogtál, ahogy karjaidban tartasz, úgy azzá a kincsé avatsz engem amit gyermeki éned gyerekemként boldogan ölelt még régen. Mint aki egy szép babát kapott. Most az vagyok. Te pedig az egyik legfontosabb valaki lettél nekem.
Akarsz te lenni az?
Akarsz egy fárasztó életbe vetett munkaerejének naggyá fejlödőtt fájaként ilyen gyümölcsöket szedni?
Te vagy a kertész aki ujjai köré fogja az édes és lédús termést.
Élet ami éltet.