Én édes kis Teaházam...

Blogs » Blog - strongbrew » Én édes kis Teaházam...
strongbrew
Hibernated
Entries filtered by time 2024. 08. (1)
2024. 07. (4)
strongbrew - Master Budapest
Hibernated
07. 27. 19:13 | Appeared: 184x

Aki szeret teázni, az szerintem ismeri ezt a helyet. Viszont, ha Te lennél a kivétel és mégsem ismered, de szeretsz teázni, akkor ajánlom figyelmedbe.

Igen, az egész éjszakai égbolt legfényesebb csillagáról van szó. Ámbár fogalmam sincs, hogy honnét kapta a nevét, és a név eredete még a Wikipédia szerint sem tisztázott, tegyük fel, hogy a Nagy Kutya csillagkép legfényesebb égitestéről. Vagy a Harry Potter karakterről, ki mit szeretne belelátni…

Tehát; Bródy, Sirius Teaház.

Valamikor még a húszas éveim elején jártam ott először az akkori barátnőmmel egy randin és már akkor tetszett a zegzugos, funky, labirintus jellegű kialakítása a helynek. A megteremtett laza atmoszférája; a tükrös szobával, a falétrákkal megközelíthető, kis privát sarkokkal, a nagy, színes szőnyeggel a hátsó térben, a földön heverő babzsákokkal és keleti stílusú asztalaival, na meg persze a pincében bennragadt vízipipa és tea keveredő illatával. Akkor csak teáztunk, és talán nem is merült fel bennem a kinky gondolat, hogy milyen nyilvános potenciáljai vannak a helynek…. Őszintén; már nem emlékszem… Inkább egy érzés maradt meg bennem még a sok-sok év eltette után is, hogy számomra mennyire szexi ez a hely és mennyire randi kompatibilis. Aztán nem is mentem vissza senkivel randizni, egészen tavaly decemberig.


Aznap:

Átlagos szürke téli hétköznap volt. Nemrég értem vissza a sokadik óceán átrepülésemből és még pont nyalogattam a sebeimet az elutasított vízumkérelmem miatt. Feeldel próbáltam elterelni a figyelmem. Matcheltem is egy Ziti nicknevű velem egyidős lánnyal reggel. Szokásos sztori; nagyvilági vagány csajszi egyedül backpackezik Európában, pár nap itt, pár nap ott és most éppen a Főfalunkat látogatja, mielőtt Bécsbe utazna tovább. Amerikai, szörfös, hippie, kinda queer lookin’, sok tetkó, kedves orrkarika, definitely artsy, trying to be funny, sporty, long hair, nice bum, cute smile… Okay, no more címkézgetés és tárgyiasítás. Két szóval, nagybetűkkel, de finoman: Az Esetem. Maddisonnak hívták by the way.

Meglepődtem Maddie határozott kezdeményezésén. - Habár, ha belegondolok, hogy voltam már én is turista, más köntösbe tudja helyezni a nézőpontokat… - Ugyan állítása szerint tapasztalatlan volt BDSM-ben, kellően képben volt a szakszavakkal, kinkekkel és, hogy mit is szeretne megélni. Az exével inkább csak a domináns oldalát sikerült megélnie az évek alatt, és most úgy érezte, hogy szeretne mindenféle kontrollt elengedni, és valakinek a karjaiban elolvadni, anélkül, hogy még egy dologra kéne gondolnia az utazásai során. Könnyen chateltünk egymással. Tudjátok… van, akivel olyan könnyen jön egy-egy bók, poén vagy flört… Smooth volt, és természetes. Mindkettőnk intuíciója erőteljes volt a másikkal kapcsolatban, és hogy találkoznunk kéne. Hamar át is kapcsoltunk a következő szintre. Ügyesen követte a kéréseimet és játékos utasításaimat. Éppen a Gellértbe készült pancsolni. Az egyik feladata az volt, hogy ott akárhányszor elmegy pisilni, küldenie kell egy képet a puncijáról, amit Ő a legjobb kislányokhoz méltóan teljesített is. Azt beszéltük, hogy később, délután elmegyünk korizni a Városligetbe és miután jól átfagytunk, csak aztán a Siriusba teázni. Persze a teázás is járt az eszembe, szeretem a teát… - sőt egyre inkább kezdem preferálni a kávé helyett, - de már, amikor leírta, hogy nagy kedvence a public play, akkor bevillant a Teaház, és a félig-meddig bújtatott sarkai, és hogy akár, ha a helyzet úgy kívánja, “láthatatlanokká” is válhatunk.

Közben a jégen csúszkálásból akkor nem lett semmi, mert M.-et lefárasztotta a termálozás. Így hát este hét órában egyeztünk meg; Palotanegyed, Bródy Sanyi 13.

Késett. Nem bántam, majd elszámolunk… úgyis hoztam minden BDSM kellékem és kütyüm. Legalább volt időm közben felmérni a terepet, és kérdezősködni az asztalfoglalások után. A nagy helyiségben egyről jobbra fent, a létrás kuckó volt a cél. (Nem foglaltam le előre, amatőr hiba…)

Ott is állt a bejáratánál a foglalt tábla, 19:00. Tíz perccel már elmúlt, és sehol senki. Gondoltam megkérdezem, hogy úgy általában mégis meddig tartják ezeket fenn a vendégeknek?! Tizenöt perc, jött a válasz. Remek, lássuk! Közben megérkezett Maddie. Nagykabát, sál, valami szövetnaci és sportcipő. Tudtam, hogy mi lapul a hanyag elegancia alatt, szóval különösebben nem tudtam az outfitre koncentrálni. Lementünk, és kaptam a jó hírt, hogy a miénk lehet a kinézett, félreeső spot. Felmásztunk és négykézláb bemásztunk az L alakú kuckó, bal sarkába, majd törökülésbe vágtuk magunkat egymással szemben. Én voltam szemben a létrával, szóval ki-kitudtam kacsintani, hogy mikor jönnek felvenni a rendelésünket. Tökéletes, just as I imagined.

Nézegettük a teákat és be sem állt a szám. Mindig sokat beszélek, ha zavarban vagyok. Ő megvolt illetődve és csak hallgatott meg kuncogott. Jött a felszolgáló csajszi és rendeltünk két Oolongot. Közben nekem is sikerült észrevennem magam, és átadtam a szót, hagytam mesélni. Nagyon sok közös pont, hasonlóság és egyezés volt bennünk és az életünkben. Szívesen hallgattam, tetszettek a történetei, de folyamatosan az a nedves punci járt az eszembe, amit napközben már oly’ sokszor megmutatott.. Tudtam, hogy nemsokára valaki visszafog jönni a Fekete Sárkány teáinkkal, de azt is pontosan tudtam, hogy addig még van pár percünk és a pincérnő csak felfogja nyújtani majd a létráról a szőnyegre, és semmit nem fog abból eszmélni, hogy az Én kezeim éppen hol járnak mikor majd kihajolok és egy széles mosollyal megköszönöm neki.

M. éppen valamelyik utazásáról beszélt, valamelyik önkénteskedéséről Európában. Nem bírtam tovább ellenállni. Belenéztem a szemeibe, és ezt mondtam neki; Please continue your story, but I have to check something very quickly. Majd a nadrágja madzagáért nyúltam, aztán lehúztam a sliccét. Ő pedig próbálta nem elveszteni a sztorit és úgy tenni, mintha nem erre várt volna egész nap. Két ujjammal siklottam bele a csurom nedves puncijába és megpróbáltam annyi nedűt összegyűjteni az ujjaimmal, amennyit csak tudtam kifelé menet. Megkérdeztem tőle, hogy: Is that what you wanted all day? Ő aranyosan bólogatott, Én pedig a számba dugtam az ujjaim és lenyaltam róla Őt.

Pár perc múlva megkaptuk a forró italainkat, letettük őket magunk mellé és ezúttal az én sliccem került le. Megfogtam a felkötött, egyébként popsiig leérő gyönyörű szőke hajánál fogva és a farkamra húztam. Kibaszott izgató volt hallgatni, ahogy a háttérből beszűrődnek a hely apró zajai, az emberek jövése-menése, beszélgetése, nevetése és összemosódnak Maddie mélytorkoztatásával, a nyála szürcsölésével és cuki kis szipogásaival.

Itt csak a közös fantáziánkat akartam kielégíteni, egymást nem. Hosszú volt még az este és a teáink is kezdtek kihűlni, arról nem is beszélve, hogy valószínűleg tovább áztak, mint az ajánlott….


Az Anantarában fejeztük be az estét, ahol megszállt. Másnap elment Bécsbe az Operába. Majd visszajött és még két extraordinary napot töltöttünk el egymással. Sikerült neki megmutatnom a kedvenc jégpályám és egy picit egymásba is szerettünk a sok orgazmus hevében. Már amennyire két ember, ilyen rövid időn belül és ilyen messze létezvén egymástól szerethet… 


Comments (5)


The comments are only available after login.






 
aaaaaaaaaaaa