A felismerés

Blogs » Blog - SlaveForU » A felismerés
SlaveForU (31+)
Submissive
Male, Bisex
  • VIP
  • Has public albums 
  • Has public self pictures 
  • Has blog 
Entries filtered by time 2021. 01. (1)
2021. 01. 25. 21:00 | Appeared: 1395x
Bár már jó néhány éve érdekel a BDSM, és ez idő alatt több emberrel több dolgot is kipróbáltam, mégis szinte mindegyik "élmény" után - annak ellenére, hogy végül is mindegyik jó volt - valahogy hiányérzetem maradt, és nem tudtam, hogy miért... Azt hittem, talán nem volt elég "izgalmas", tovább kellene menni, többet, mást és talán mással kellene kipróbálni. Élményt kerestem, „szórakozásként” tekintettem erre az egészre, mégis mindegyik ilyen "élmény" után valami hiányzott… Így bár jó volt, mindig kicsit csalódott is voltam, ezért gyakran nem is vártam úgy igazán a következőt. Az élmények, vágyaim megéléséhez kerestem olyan partnert, akinek legalább részben azonosak a vágyai, így "megadja" ezt nekem, ami persze mindkettőnknek jó, mert az ő vágya is egyben, de őszintén szólva arra már nem igazán éreztem késztetést, hogy az ettől eltérő vágyakat "teljesítsem", kipróbáljam...

Aztán összehozott az élet valakivel, akivel - bár ekkor még nem szándékosan, de - úgy alakult, hogy előbb megismertük egymást, sokat és sok mindenről beszélgettünk, talán mondhatom, hogy barátokká is váltunk, megismertük és meg akartuk ismerni egymás vágyait, gondolatait, a "testi" dolgokon felül a "lelki" oldalát is őszintén, és nem szégyelltük, hanem tiszteltük ezeket és egymást is, egyenrangú felek voltunk a mindennapokban.... És aztán valahogy eljutottunk oda, hogy nem egy kalandot vagy egy élményt, hanem egy embert/barátot láttunk egymásban.

A "játék" csak ezután következett, ami fantasztikusan jó volt annak ellenére, hogy a vágyaink finoman szólva sem egyeztek teljesen, mivel Ő hetero volt és elsősorban szadista (nem pedig domináns), én pedig biszex és elsősorban szub (nem pedig mazo), mégis bárminemű kérés nélkül is teljesen természetes volt, hogy „teljesítjük” egymás vágyait is, szívesen tettük, és élveztük… Élveztem…talán jobban is, mint a saját vágyaimat. És most először nem volt hiányérzetem, nem voltam csalódott… sőt vártam, izgatottan vártam a következőt, mert úgy éreztem még rengeteg lehetőség van, mivel már nem csak az addig gondolt – kissé talán szűk skálán mozgó - vágyaimat akartam megélni, hanem gyakorlatilag bármit és mindent szerettem volna megélni, és most már olyan dolgokra is vágytam, amiktől korábban elzárkóztam és elképzelhetetlennek gondoltam…

És bár ez a kapcsolat ezután sajnos véget ért, a felismerés viszont megszületett és az emlékek mellett tovább él: hogy akkor és attól lesz igazán jó, élvezetes és igazi a „játék”, ha nem a vágyaink megéléshez keresünk egy partnert, hanem ha van egy olyan partnerünk, akivel közösen megélhetjük egymás vágyait, és ha nem az élményekhez keresünk partnert, hanem a partnerünkkel közösen keresünk új élményeket!

És bár nem könnyű dolog ezt megvalósítani és megfelelő partnert találni ehhez, - mert ehhez idő, türelem, bizalom, őszinte érdeklődés, elfogadás és nyitottság (na meg persze megfelelő IQ és EQ) kell, az emberek jelentős része pedig bizalmatlan, türelmetlen és nincs ideje - de most, hogy már tudom mi a különbség, ezt fogom keresni és nem szeretném alább adni, mert a minőség ez esetben is fontosabb, mint a mennyiség! ;)

Comments (4)


#466861 | 11. 07. 21:56
Ugyanezt érzem szerintem...
Az egy-kétszeri találkozások lehetnek valamilyen szinten élvezetesek, de szükségképpen felszínesek maradnak. Kell az idő, ismerkedés és bizalom, hogy szintet lehessen lépni - de nem akarom a sokkal jobban megfogalmazott gondolatokat ismételni :)
#391434 | 2021. 01. 26. 09:25
Köszönöm, örülök, hogy tetszik! :)
Deleted user
#391432 | 2021. 01. 26. 08:55
Jó írás.
Deleted user
#391390 | 2021. 01. 25. 21:21
Szép és egyedi írás. A végén, ha nem lenne az agyonhangoztatott kétszer két betű, az számomra még dobott volna rajta. De ez teljesen szubjektív észrevétel :).






 
aaaaaaaaaaaa