Játék

Azt, hogy mi nem vagyok bármikor könnyen el lehet magyarázni. Mégis a lényeg a miben lét, az élni, érezni, égni akarás.

Szenvedély, tűz, parázs, érzékeny, érzéki; érzéketlen, jég.
Nehezen nyílok, és könnyen zárulok.

Mégis, ha látom rajtad, hogy élvezed a testem, teljesen megvadulok. Mikor úgy emeled a csípőm a szádhoz, mintha a legszebb pohárból innád a legfinomabb bort; mikor úgy szorítasz, mintha sosem akarnál elengedni; mikor úgy teszel magadévá, mintha az életed múlna rajta... Ölelsz magadba, és közben az ujjaid hol a csiklómon, hol a számban; a hajamat húzva ívbe formálod a testem...és megveszünk. Csak a ritmus változik, meg a szorítás.
Felnyomsz a falra, vagy le a lépcsőre, eltéped a nadrágomat és betömöd a szám; közben pedig vadul jársz bennem.

Utálom, hogy kompatibilis vagyok veled.

Sokszor fel-le pakoljuk egymást arra a bizonyos polcra..
De levettelek.
És most játszani fogunk.