Elbaszott szexualitás

- Szerinted én szerelemből vadászok nőket? Hogy ne magamnak verjem a faszom. - mondta egy akkor barátomnak gondolt perverz, akinek a kiégésemről panaszkodtam.

- De ha így is meg úgy is a fantáziámtól megyek el, nem a csajtól, akkor nem éri meg azt az energiát belefektetni. Csetelni, találkozgatni, alkalmazkodni. Így legalább időzíteni tudom a maszturbációmat. Hisz a másik féllel nem fogok ténylegesen kapcsolodni, csak egy maszturbációs eszköz.

- Valami elfoglaltság kell.

- Ja, köszi... nekem van elég dolgom így is. Barátokba jobban megéri energiát fektetni. Amit velük élek át, azt egyedül nem tudom. Ez persze nem azt jelenti, hogy ha szembe jön velem a lehetőség, akkor elutasítom, csak magamtól nem keresem.

- És a szuboddal mi a helyzet?

- Ott a szadizás és az öröm okozás euforiája jó. De felizgulni? Hát... a pinámat se nyalatom vele, mert egy nyelv oda nem elég inger. Nyalja a seggem, közben hitacsizom magam. Biztos a pornó meg a vibrátor függőség is benne van, de jelenleg nem érdekel annyira, hogy leszokjak bármelyikről.

- Akkor ne baszogassál az alkoholizmusommal meg a láncdohányzással.

- Azért én nem az egészségem baszom szét. Más a két eset.

- Ja, persze... És akkor te jól vagy?

Jogos kérdés. Amúgy néha közel vagyok hozzá, hogy jól legyek. Más életterületen nem lehet okom panaszra.

*vágókép*

A Nyugati pályaudvar előtt ácsorogva, felöltözve, nem érve senkihez és semmihez, három hüvelyi orgazmust okozott ő nekem, vagy én magamnak. A srác észre se vette.

Az egyetlen nőről beszélgettünk, akire még benedvesedek. Nem szexuális témában, csak hétköznapi dolgokról, már azt sem tudom, miről. Talán, hogy együtt vártak valakit valahol, vagy hogy hajtotta össze a takarót. Egyszer még nevettünk is valamin. Azt hiszem, az illata is eszembe jutott.

Mámor volt az utcán az összehúzódásaimat számolni, és csak én tudtam róla.

- Nem szánalmas ilyen fiatalon reményvesztettnek lenni?

- Nem vagyok reményvesztett. Csak nem érem be a második legjobbal.