Töprengések 11.

Blogs » Blog - SaPi » Töprengések 11.
2018. 06. 03. 10:48 | Appeared: 1159x
Őszintén eltöprengtem azon, hogy az ember gyereke, nem kicsi, felnőtt már, egy a sok közül, miért szeretné meghatározni, hogy mit és hogyan és miért csináljunk? Pofon nem vágom, attól irtózom, sosem bántottam egyiket sem, ( nem kérték :D) de most legszivesebben azt tenném.

Comments (17)


SaPi Deleted user
#291563 | 2018. 06. 03. 17:10
Oké, hogy eleve önző, de nem így neveltem, és ez a felismerés nagyon pofánbaszott, mikor szembe jött velem. Foglalkoztam vele minden téren, felhagytam a korábbi melómmal is, miatta és magam miatt is.
SaPi Deleted user
#291547 | 2018. 06. 03. 16:33
amikor már szakad bennem a húr, akkorra kidolgoztam egy mondatot:

"Na jól van, akkor ma se szólok hozzád"

tartom is. eltelik egy idő, aztán úgy tesz, mintha mi sem történt volna
persze ez is játszma, de ez van :)
#291544 | 2018. 06. 03. 16:29
Idáig nem jutottunk el, de igen, ilyenkor jön velem szembe a saját fiatalságom és azonnal kicsit átértékelem a dolgokat. Ettől persze még nyakonbasznám, mert én már pontosan tudom, hogy ő is, ha gyereke lesz át fogja ezt élni, megelőzni viszont nem érdemes. Majd rájön. Addig viszont idegesít :D (Sa)
SaPi Deleted user
#291540 | 2018. 06. 03. 16:18
maximálisan együttérzek Veled, Sadom. nagyon szeretem a leszármazottaimat, felnőttek már. de néha úgy viselkednek velem, mintha én lennék a gyerek és ők a szülők. olyan sértően fájdalmas, hogy ezt nehéz elmondani.

nem is szoktam róla irni, mert minek. ez olyan fájdalom, amihiez nem jó, ha hozzáérek :(

és akkor persze jön bennem az indulat, hogy mindjárt kitekerem a nyakát. persze hogy nem teszem
de bármit szólok is, a vége mindig az lesz, h nem kérték, h megszülessenek. erre már nem tudok mit mondani. eszköztelenné válok :(
SaPi Deleted user
#291528 | 2018. 06. 03. 15:27
Tudod...
Nagy levegő. 20, 19, 18...

Elképzelhető, hogy az emberegyed hasonlít az apukájára? ;) Két dudás... :)
#291526 | 2018. 06. 03. 15:25
Ha addig agyon nemcsapom :D (Sa)
Deleted user
#291525 | 2018. 06. 03. 15:25
A gyerekek tudnak nagyon kegyetlenek lenni. A szüleikkel is. Fel a fejjel! Valószínű ő is ugyanúgy rágódik már ezen, mint Te. Ha lecsillapodnak a kedélyek, egy kötetlen beszélgetés csodákra képes.
Deleted user
#291504 | 2018. 06. 03. 13:15
:(
#291496 | 2018. 06. 03. 12:32
Kezelni fogom, nem kérdés, de ütni szóval is lehet, sőt :) Neki sikerült. :(
(Sa)
Deleted user
#291482 | 2018. 06. 03. 11:13
A vegletek semmiben sem jok. Magyarorszagon ha jol emlekszem a modern nevelesi elvek egyik sokat cibalt tudosa Dr Benjamin Spock volt.
Mindenesetre manapsag mar a negativ hatasairol is lehet hallani. Pl. a sok "kezelhetetlen" gyerek.
SaPi Deleted user
#291480 | 2018. 06. 03. 11:04
Szerintem van olyan szitu, mikor azt érzed, hogy kell. Ne keverjük a bántalmazást a kap egyet a fenekére-vel
#291479 | 2018. 06. 03. 11:02
A gyerek eleve önző. Nézzünk csak magunkba! Mi is azok vagyunk gyerekként, hát mit várunk el a gyerektől azt, hogy ne legyen az? Vagy tanítsuk meg világosítsuk fel arról, hogy talán ez felesleges. Pi
Deleted user
#291477 | 2018. 06. 03. 11:00
Minimális egoizmus meg szükségeltetik szerintem. Nem lehet mindig másokkal foglalkozni. Magunkkal is kell. Néha kicsit önzőnek, egoistának kell lenni. Bár nem nagyon szoktam. Na de ez az én bajom :)
#291476 | 2018. 06. 03. 10:59
Nem, nem kell, azt hiszem, ez gyengeség, ha bántod a gyerekedet. Te tehetsz a létéről, tehát tedd úgy, hogy ne kelljen. Ha valamit nem jól csinál az ember, akkor kerül ez elő, és persze, biztos nem csináltam valamit jól. (Sa)
Deleted user
#291475 | 2018. 06. 03. 10:59
volt előtte egy szócska. Egész normális ember lett belőlem :)
#291473 | 2018. 06. 03. 10:58
Ez a normális ember lettem, kicsit egoizmus, nem? :D (Sa)
Deleted user
#291470 | 2018. 06. 03. 10:57
Lehet, hogy kellett volna. Van amikor nem ártana. Nagyon eleven kölök voltam, nagyon akaratos (már akkor is :)). Bizony volt, hogy megkaptam a magamét. És egész normális ember lett belőlem. Fura nekem ez a világ, ami most van.






 
aaaaaaaaaaaa