Elnyel a vágy / A kezdet

...megint hétfő.Nem mindig szeretem a hét első napját.Kicsit tompa leszek ma,érzem.Pedig annyi dolgom van és az alapítvány ma új helyre küld.Szeretem a munkám,bár nem könnyű lelki támaszt adni olyan embereknek,akik naponta küzdenek a halállal vagy családtagoknak,akik elvesztettek valakit,hirtelen. A halál mindenkit váratlanul ér,amikor betoppan vagy csak éppen a fuvallata csapja meg a lelkünket. Félelem és bizonytalanság érkezik vele,kicsúszik a lábunk alól a talaj. Erre nem lehet felkészülni.
Lelki segítő vagyok egy keresztény egyházi alapítványnál.Nem,nem vagyok pap vagy lelkész,bár annak készültem.De aztán történt valami,ami örökre megváltoztatta az életem.
A hitem megingathatatlan volt gyerekkoromtól fogva.Nem is hitnek mondanám,inkább tudásnak.
Arról,hogy van,ami felettünk áll...és sok esetben nem tudunk belenyúlni az életünk rendezésébe,mert van Valami,ami felülír bármit.
Magától értetődő volt,hogy az egyházi gimnázium után ezen a vonalon megyek tovább. Nem cölibátussal,abban nem hiszek. De mély meggyőződéssel és akarattal,kellő alázattal a vallás felé fordulva.
Csendes,de határozott tini voltam.Semmi lázadás,szinte aszexuális kamaszkor.Kevés lánnyal kommunikáltam,bár azt sejtettem,hogy tetszem nekik. De a hűvös viselkedésem valahogy egyiküket se bátorította,hogy ismerkedni kezdjenek.
Az egyetemi felvételi előtt kerestem egy magántanárt,mert a latin...ami az egyik fő tantárgy volt a követelmények között,sose ment zökkenőmentesen.
Úgy terveztem,hogy heti 3 alkalom elég is lesz.Néhány hónap alatt megerősödik majd a tudásom. Egyik szomszédunk ajánlotta anyámnak a tanárnőt,akihez buzgón készültem.
Próbálom felidézni pontosan az eseményeket.Talán választ is kapok majd,hogy honnan törtek rám ezek a fura érzések.
-Szervusz,Anna vagyok-nyitott ajtót a leendő tanárnőm.
-Üdvözlöm,Patrik.Örülök,hogy elvállalt.-habogok.
Betessékel a kis lakásba.Egyszerűen van berendezve,tisztaság mindenütt.Anna...előttem lépdel,csendben.Miközben átbeszéltük a tervet,hogy mire is készülök,figyeltem őt.
Tizennyolc éves voltam,semmilyen tapasztalatom nem volt a másik nemmel,de nem is éreztem szükségét.
Életem első nője,akivel bármilyen kapcsolatban is lehettem, ő volt. Persze ez akkor még nem volt tiszta a részemről,sűrűn jártam hozzá.Hajtottam a felvételire és a vizsgákra is.
Szigorú volt,következetes....de mégis volt benne valami kislányos báj,bár inkább a negyven felé lehetett már. Kedveltem.
Nem mondhatnám,hogy szép lett volna.Középtermet,erős csípő,rövid haj.A szemei seszínűek,valami szürkés zöld volt talán.Az ajkai szépen íveltek.Bár keveset mosolygott.
Szinte csak a nyelvtanról beszéltünk,nem volt közvetlen és én sem érdeklődtem semmiről.
Férfi nem volt a háznál,sem gyerek.
Egyik alkalommal korábban érkeztem hozzá.Zavartan nyitott ajtót.
-Későbbre vártalak...-aztán elindult a szoba felé.
-Elmaradt a kémia,ne haragudjon.Visszajöjjek a megbeszélt időre?- zavarban voltam.
-Áh,mindegy...-válaszolt ingerülten-még át kell öltöznöm.
Valóban...akkor vettem észre,hogy egy bőrnadrág van rajta és egy elegáns magassarkú cipő.Még sosem láttam ilyesmiben.Fekete nyakig gombos blúz,ahogy előttem lépkedett,a bőrnadrág igencsak feszesen simult a fenekére.
A farkam mocorogni kezdett. SOHA nem történt velem ilyesmi.Annyira meglepődtem,hogy észre se vettem,hogy szemben áll velem felhúzott szemöldökkel:
-Te most a seggemet bámulod? Mégis mit képzelsz?
Leforráztak a szavai,a szégyen végigsöpört rajtam,elpirulva próbáltam elnézést kérni.
-Ne haragudjon,én nem...nem is tudom...mi történt velem...csak...
-Mit csak?? Ebből nem fogsz jól kijönni,az már tuti.
Azzal elviharzott.
Némán ültem a kanapén,ölemben a füzetem.Az alhasam tompán jelezte,hogy nem tetszik neki a helyzet.Néhány perc múlva szokásos farmer és póló kombójában jelent meg,mezítláb.
Leült velem szembe a fotelba és simogatni kezdte a lábfejét.
-Utálom ezt a tipegős cipőt,leszakad benne a lábam....ah....zsibog az egész.
A farkam újra meglendült.Nagyot nyeltem és fogalmam se volt,mi történik,de én ezt nem akarom.
-Tudsz masszírozni?-nézett mélyen a szemembe kérdőn.
-Én...nem hiszem,...nem tudom...-hebegtem zavartan.
-Csináld!
És azzal a lendülettel az ölembe rakta a lábait. Az ágyékom tompa lüktetése elindult felfelé a gerincemben,amikor holtkóros fejjel kezembe vettem a lábfejét...
-Mire vársz,nagyfiú? Így nem lesz latin óra...
-Igenis- válaszoltam elcsukló hangon és simogatni kezdtem.
A lábfeje selymes volt,szépen ívelt körmei vörösre festve,puha talpa melegen simult a tenyerembe.
A simogatást próbáltam kissé erőteljesebbé tenni,csak a lábát néztem.Egyre erősebb mozdulatokkal masszíroztam át a talpait. A nadrágom erőteljesen dagadt és teljes kábulatba kerültem,mígnem a lábfejét az ajkaimhoz emeltem és csókolni kezdtem. A szám önkénytelenül nyílt és a nyelvem végigszántotta a talpát.Mentolos íze volt,hűvös érzéssel a számban...
-Elég!
Egy elnyomott sóhajjal szólt rám. Szédültem...mintha álomból ébredtem volna,riadtan néztem farkasszemet vele. A szemei zölden csillogtak,pupillái kitágulva,arca kipirulva...
Milyen gyönyörű!-gondoltam magamban,de nem hagyott elmerengeni,mivel a talpaival pont az ágyékomat döfte meg. Ágaskodó kamasz férfiasságom olyan keményen állt ellent a lábainak,hogy a fájdalom a heréimbe kúszott tovább.
-Látom,felébredt a kistigris-mondta hidegen.
-Álló fasszal nem tanulunk,azonnal gyere ide!
A szégyenemre nem volt szó.Lángoló arccal léptem oda hozzá. A farkam pont az arca magasságában meredezett felé.
- Szoktál maszturbálni? -kérdezte félvállról és határozott mozdulattal megfogta a farkam nadrágon keresztül.
-Én...kérem...ne...ritkán...-nyöszörögtem.
-Mert miért? Aszexuális vagy vagy mi? Ennyi idősen már bőrkeményedés van a tenyereden.
Na nézzük,mire megyek veled.
Egyetlen mozdulattal húzta le a nadrágom.A farkam szét akart durrani,első csepjeim hosszú pókhálót húztak a boxerem és a makkom között.
- Ez igen! Látom,tetszett a játék,nagyfiú.
Szép ujjaival körbesimította a makkom,végig a herezacskómig,ami minden mozdulatra összébb húzódott,heréimet visszapréselve a hasamba. Fájt...az ágyékom tompa lüktetése a fejemig hatolt.Ő nem hagyta abba...határozott mozdulatokkal verte a farkam.Nem erősen,csak pont annyira,hogy a vágy hullámzása elsodorjon oda,ahol még sosem jártam.Hintáztatott,ahogy hol erősebben,hol gyengédebben járt a farkam a kezében.Minden pillanatban éreztem,hogy élvezek...de valahogy mégsem. Fogalmam sincs,hogyan csinálta,de tartott abban a mindjártlövök állapotban,ami megőrjített.
Szemeim lehunyva vártam,akartam,hogy ez a nő bármit megtegyen,amit csak akar.Csak sose érjen véget!A vérem dobol a fülembe...az idő valahol elveszett és akkor megtörtént.
Forró ajkai hangtalanul nyelték el a farkam egészét,nyelve rátapadva szívta a lüktetést.
Benn tartotta,nem mozdult. Olyan váratlanul ért,hogy azonnal élvezni kezdtem.A robbanás akaratlan fuldokló hanggal hagyta el a szám,de szabad keze befogta a szám.Miközben a szája fel-le járt egyre mélyebben és erőteljesebben lüktető farkamon.
Aztán csend lett.
Csukott szemhéjaim előtt szikrák ugráltak,amikor magamhoz tértem. Lenéztem rá.Csodálatos volt. Szája sarkán a spermám maradéka csillogott. A tekintete,mint egy éhes ragadozó,el akarta nyelni az egész lényemet.
-Nos...azt hiszem vége az órának.-mondta hűvösen és belenyalt a teljesen kiszáradt számba.
Elindult az ajtó felé,én szótlanul követtem.
-Köszönöm- suttogtam és becsuktam magam mögött az ajtót...számban a testem fanyar ismeretlen ízével.
Új élet kezdődött....szubmisszivitásom kezdete.