2019. 12. 30. 06:21 | Appeared: 1170x
Tegnap megtörtént a beszélgetés.Az előző napi világfájdalomnak se híre.se hamva nem volt.Beszélgettünk sokat,horoszkópot elemeztem neki.A köztünk lévő szikrázás elég zavaró volt.Aztán hazavittem. Nem akarok barátkozni,részemről ennyi.
Már tiszta fejjel gondoltam végig utoljára ezt a kis történetet.
Azt tudtam,hogy az exével lakik,akivel elmondása szerint 1 éve mentek szét.Viszont mindig úgy randiztunk,hogy ő ne legyen otthon és addigra hazamenjen,mire a csaj hazaér.
Jó tudom,nekem is az volt a fejemben,hogy ez így sántít.
Aztán azért lettem elküldve,mert állítólag megjelent egy régi ismerőse,aki hirtelen szerelmet vallott neki és ő hirtelen viszonozni kezdte ezt a kedvességet. Viszont...a csajról kb.sose beszélt és ha szerelmes vagy és boldog,nem hiszem,hogy ennyire depi lennél...
Pár napja kérdeztem tőle.hogy mit szólt az exe az új csajhoz,amire a válasz csak annyi volt,hogy még nem mondta meg neki.
Ez már 3 furcsaság.
Néha szoktam kártyát vetni,ami eddig sosem hazudott még. Kidobtam rájuk az elmúlt időszakban többször is,de valahogy ez az új barátnő nem akart megjelenni....
Tegnap este beszélgettem egy régi barátommal és hirtelen,a semmiből arcul vágott a felismerés,hogy át lettem baszva.
Nincs itt szerelem,max a régi ex vagy senki. Ez a megérzés olyan kristálytisztán jött,hogy szinte levegőt se kaptam. Balázs meg is kérdezte,hogy mi történt,hogy így elcsendesültem a beszélgetésben.
Amikor elmondtam neki,érdekes módon csak annyit válaszolt,hogy ő már ezt az elejétől így gondolta,hogy csak szórakozás volt velem,semmi egyéb.
De látta,hogy mennyire benne vagyok és nem akart elkeseríteni.
Ha őszinte akarok lenni magamhoz,én is éreztem...végig ott volt.
Természetesen az igazság már sose fog kiderülni és valahogy nem is érdekel.
Megírtam neki,hogy felismerésre jutottam,aztán letiltottam.
Még mindig túl naív vagyok...de....a jót feltételezem az emberekben,nem azt,hogy mindenki mindenkinek hazudik.
Ezután se lesz másképp.
Nincs bennem harag,csak szomorúság. Meg ki is röhögtem magam kicsit,hogy micsoda vén hülye voltam.
Az élet megy tovább...
Comments (10)
Még aztán...a 15 éves BDSM múltammal én nem rúgok labdàba ennyi professzionális kiràlynő között 🙄
Gyere el egy tavaszi buliba!!! :)
Igen, nekem sem elég. Sose volt az.
De ettől még nem fogok besavanyodni.
De az kell néha.
Tudod,a baràtnöm azt mondta,hogy senkitől ne vàrjak őszinte, felelősségteljes viselkedést,mert olyan fokú önismerete csak nagyon kevés embernek van.
Baszki,hàt akkor vissza az elejére...amikor basztam,ketté törtem,àtgyalogoltam rajtuk és ennyi.
Lehetett vinnyogni a làbaimnàl,ràgni a küszöböt a szex után.
Nem sokkal egyszerűbb???
Amíg élsz, egy érzés hajt.
Olyan szép, amíg hisszük a végét
átírhatjuk majd. ...
Addig jó, míg elhisszük. Én várok arra, aki majd hülyét csinál belőlem.
Majd sírunk a párnánkba! :)
Vigyázz,mert kamus,majd meglátod! Mi màsképp làtjuk ezt,mint te női szemmel.
De....nem akarok mindenkiről egyből rosszat feltételezni,nah.
Az a csodálatos benne, hogy a mi korunkban is még megengedi a naívitást. Addig szép, míg elhisszük.
Merd elhinni legközelebb is.
Ha már nem mered elhinni, (jogosan) akkor a fene megette az egészet!
Legyünk naívak, oh édes tudatlanság.
Oh fránya tapasztalat...