2019. 05. 15. 05:57 | Appeared: 1056x
Nem is tudom,hány év telt el,mióta nem láttam ezt a szerencsétlent.Még jó,hogy van közösségi média,amin ott van.Ezen belül egy magyaroknak szóló társkeresőn.
Amikor álboldogan ráírtam,örülve a találkozásnak ismét,hát persze hogy fogalma sincs,melyik vagyok a sok hülyített nő közül!
Ez elég sokat mondó infó.
Meglepően gyorsan lesz közös téma,de minden a dominanciája körül forog. Hiába,az emberek nem változnak.Nagyon nem.
Már az elején leszögezi,hogy van barátnője....természetesen ezt el is hiszem... :D
esetleg megihatunk egy kv-t...
De ha úgy alakul,akkor igenuram-ok közepette odatarthatom a seggem...és ha nem jól viselkedem,még fájni is fog.
Ülj,le egggggyes!
Aztán jönnek a patológiás kérdések:
-miért akarok találkozni?
-ő miért találkozzon velem,mert nincs elég motivációja...
-a motivációhoz küldjek fotót...pinás-mellest...
természetesen küldtem,mert jókislány vagyok.
jajjjmáá,azért mert nincs rajta az arcom...még én lehetek,na :P
és grátiszba kapott egy szopós képet is,na azon én vagyok.
legyen karácsony....
Mindeközben minden 2.mondatnál megsértődik.
Közben elemez engem,mintha bármi fogalma is lenne,hogy milyen vagyok.Utálok írogatni a neten. Olyan gyorsan kiderül,hogy ki az,aki ebben él...a legdurvább az,hogy már fel se fogják,hogy teljesen elmagányosodtak és kiüresedett az életük.
Kibúvót keresnek arra,hogy miért NEM fognak találkozni senkivel.Tegnap még beszéltünk pár szót. Egy bizonytalan férfi,aki maga se tudja már,hogy mikor vesztette el a kapcsolatot a külvilággal.
Sajnálom...őszintén.
és szívesen találkoztam volna vele minden eddigi hülyesége ellenére...csak azért,hogy megöleljem a magányos lelkét.
Comments (0)