Evolúció és kettős mérce ?

" Látjátok feleim, egyszerre meghalt

és itt hagyott minket magunkra. Megcsalt.

Ismertük őt. Nem volt nagy és kiváló,

csak szív, a mi szívünkhöz közel álló." - Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd (részlet)

Már lerágott csont szerintem (a saját blogjaimban legalábbis) a törzsi logika, a saját csoport túlzott felértékelése és társaik. Arról most nem fogok írni, hogy miért csak nyomokban szoktak önkritikát tartalmazni az írásaim. Aki ismeri Thomas Nagel: What is it like to be a bat? című, klassszikus írását, annak lehet, hogy van sejtése arról, hogy mire is gondolhatok most.

Visszatérve: a kettős mérce egy nagyon érdekes jelenség. Eleve, amikor ezt alkalmazzuk nem szoktuk belátni, hogy ezt alkalmazzuk. Ami még érdekesebb, hogy a kettős mérce alkalmazása mögött evolúciós okok (is) állnak.

Itt most belemehetnék Jézus elítélésének és kivégzésének profán magyarazátaba, Kai Michel és Carel van Schaik: .

The Good Book of Human Nature – An Evolutionary Reading of the Bible, című könyve alapján. Ezt több okból sem fogom megtenni, többek közt a vallási vs. bármilyen más témákkal kapcsolatban itt tapasztalható kettős mérce miatt.

Ennek jogi értelmezésébe nem megyek bele. És ha már kellőképpen összezavarodott, aki idáig végigolvasta a blogom, annak javaslom, hogy nézze meg az erdeti Jézus Krisztus Szupersztár című musicalt. Különös tekintettel Judásra.

"Úgy látszik, a gyűlöletet ugyanazok a mirigyek táplálják, mint a szerelmet: s ugyanolyan cselekvésre indítanak. Ha nem tanultuk volna meg, hogyan értelmezzük a passió történetét, pusztán cselekedeteik alapján meg tudnánk-e mondani, hogy a féltékeny Júdás vagy a gyáva Péter szerette-e jobban Krisztust?” - Graham Greene.

https://www.youtube.com/watch?v=VHJHf-0hVZA&list=PLsarZZElTGlCMo7uWzup7hDpPBQxPXv-t

De miért is érdekes annyira a kettős mérce? Második nekifutás.

Egyfelől azért, mert sok embernél ez a kérdéskör is leveti magáról, hogy evolúciós szempontok alapján legyen elemezve.

Számos ember egyenesen meg van sértődve, ha egy témát ilyen aspektusból szeretnénk értelmezni. Ha szociálpszichológiai szempontokat hozunk be, például a csoport dinamika alapelveit, akkor természetesen az emberek egyéniéségét kérdőjelezzük meg.

Ezen az oldalon pedig a hatályos törvényekkel szembe menve (pl. szólás szabadsághoz való jog, emberi méltósághoz való jog) gyakorlatilag vallási szempontokat nem lehet beemelni.

Miért érdekes tehát a kettős mérce? Konklúzió.

Az (sok) ember aki tönkre vágta és vágja a természetet de ,kikéri magának, hogy a természet részeként, eredményeként legyen értelmezve. Szintén az ember, -nem fogom minden mondatba kitenni ugyanazt a zárójelet!- gyakran élből elutasítja a szociálpszichológiai magyarázatokat, hiszen mindenki megismételhetetlen egyéniség.

Vallási, és/vagy spirituális magyarázatokat itt pedig nem lehet közzé tenni, mert gyakran törvénysértő magatartással találja magát szemben ilyenkor az ember. Tehát?

Tehát szerintem ebből is látszik, hogy a kettős mérce mennyire mélyen gyökeredzik az emberi természetben és társadalmunkban. Ha nem így lenne ezt a blogot 4 sorban, őszintén meg tudtam volni írni, és senki sem háborodott volna fel, hogy éltem az Alaptörvény kilencedik cikke által biztosított alapjogommal a szólásszabadsággal.