A bivaly harcos útja

Egy látszólag banális dologból messzemenő következtetésekig fogok eljutni. Röviden. Viszonylag röviden.

Ma egy ismerősöm arról posztolt, hogy őt meglepte, hogy a bivaly egy emlős állat. Sokan keverik a bölényt, a bivallyal, de hogy egy felnőtt, magyar ember számára az is fura, hogy a bivaly emlős, számomra fura.

Itt számos alkalommal lehet olvasni, hogy az intelligencia, az milyen fontos. Nem vagyok sem pszichológus, sem agykutató így nem tudom pontosan az emberi mentális kapacitásnak milyen fontos összetevői vannak, de a műveltséget itt sokan lenézik, vagy egyáltalán nem veszik figyelembe annak fontosságát.

Pedig a műveltségnek van gyakorlati haszna is. Ha például nem tudod, hogy a madarak nem adnak tejet..

Régen olvastam ugyan Hanna Arendt: A gonosz banalitása című könyvét, de emlékszem, hogy annak az a fő mondanivalója, hogy a gonoszoság gyökere a butaságban, az emberi elme sötétségében gyökeredzik.

Lehet valaki akármennyire intelligens,az nem jelent semmilyen garanciát arra, hogy nyitott, vagy művelt lenne és minden fontos összefüggést meglátna. Aki pedig fél az újtól, az ismeretlentől és könnyen megvezethető. Illetve az hajlamos lehet másokkal kegyetlenül és gonosz módon bánni. (Nem BDSM alapon)

És miért is lenne fontos tudni, hogy mi a bivaly, ha valaki nem állatbarát, vagy zoológus, esetleg állatorvos?

Ha valaki szereti a sajtokat, lehet, hogy a mozarrelát is ismeri/szereti. Azt mondják az igazi mozzarella az olasz, bivaly mozzarella.

Ha pedig idáig eljutottunk is azt is tudjuk, hogy régen Magyarországon több mint 100.000 bivaly volt, felmerül a kérdés, hogy miért nem világ híres a magyar bivaly mozzarella (Mezőtúron, Szolnok megyében gyártanak bivaly mozzarellát itthon)?

Illetve a történelem és a kultúrtörténet iránt érdeklődöknek az is izgalmas lehet, hogy hogy került a csizma az asztalra, vagyis a bivaly a csizmába illetve Magyarországra:

http://www.naplesldm.com/mozz.php
https://szomordezso.eu/Magyar-hazi-bivaly

S míg az intelligenciáról azt mondják, hogy alapvetően velünk született képesség, és felnőtt korban már csak minimális mértékben fejleszthető (korábban azonban jelentősen!) tanulni akármeddig tudunk, ha szeretnénk.

A magam részéről többek közt szóviccek gyártására szakosodtam az utóbbi félévben (amihez feltehetőleg a rengeteg rádiókabaré hallgatás is hozzásegít) és miután megláttam a bivalyos posztot, szinte azonnal eszembe jutott a következő vicc, aminek finomított változatát írom le most:

Mit mond a mazochista jak, a szadista jaknak?
Azt akarod, hogy fájjak?