A vendég és a látó

A magyar nyelv tartalékai kimeríthetetlenek.
A vendég szavunk állítólag görög-román-német eredetű, és/vagy Velencével is kapcsolatba hozható.*

Igaz az asszociációk végtelen tárháza engem egészen a bégekig, és Van Damme-ig és Vin Dieselig repített.

S bár a vendég is izgalmas kifejezés, a vendéglátó talán még érdekfeszítőbb. Hiszen a látni szavunknak számos jelentése van. Magát a vendéget látjuk testi valójában, vendégül látjuk, ezeken felül pedig láthatjuk őt magát, igazi valóját/személyiségét.

Ahogy az ember halad előre a korával egyre több tapasztalatot gyűjt, ezekből pedig kikristályosodik/kikristályosodhat benne egy egy kiforrott világkép, illetve az emberismerete is fejlődhet.

Természetesen nagyon fontos, hogy a házigazda/vendéglátó, hogyan fogadja vendégeit, ugyanakkor van egy mondás, miszerint: "Nézd meg a randipartnered hogyan viselkedik a pincérrel, ez sokat elárulhat a személyiségéről."

Ide más szerepek/hivatások mellett, a házigazda/vendéglátó is behelyettesíthető a pincér helyére.

Ugyanakkor nagyon fontos, hogy a vendégek mit gondolnak a házigazdáról, főként ha tudják róla, hogy az apai nagypapája hentes-mészáros volt; és ha kell ő is kezébe veszi a fejszét. Nem ez nem egy b kategóriás horrorfilm, de a tanyasi tyúkhúsleves íze felülmúlhatatlan. **


* https://epa.oszk.hu/00000/00032/00035/pdf/mozes.pdf
** A friss húsról pedig eszembe jutott egy igazi klasszikus: https://www.youtube.com/watch?v=vQ2obb12IH4