Szent Anzelm és a BDSM

Szent Anzelm a filozófusok körében egy sokat foglalkoztatott középkori szerzetes. Szerinte Istennek azért szükséges léteznie, mert Ő a lehetséges legnagyobb (nem testi értelemben), amit el lehet képzelni, és valami a valóságban tökéletesebb, mintha csak elképzeljük.

Az érv második része BDSM szempontból is érdekes: igaz-e, hogy valami szükségszerűen jobb a valóságban, mint a képzeletben? Erre nem tudok egyszavas választ adni. Volt már olyan BDSM élményem,ami pont olyan volt, amilyennek elképzeltem,néhány alkalommal sokkal rosszabb volt, és számos alkalommal pedig jobb, mint a fantáziámban.

Egyik kedvenc filmem a Don Jon azonban tökéletes cáfolata (nem spoilerezek) Anzelmusz érvének, ugyanis a főszereplő, aki egy tipikus latin szerető (Don Juan) bárkit meg tud szerezni magának, de ő mégis a pornót preferálja, mert ott minden tökéletes (számára) és mikor pornót néz, nem kell megfelelnie senkinek, nincs stressz, nincs potenciális veszekedés. Ráadásul a hit és a vallás kérdései is előkerülnek ebben az alkotásban.

A "fúj pornó"-t, és a szexizmust kiáltóknak: a filmről írtam a fenti sorokat.

Eszembe jutott még egy, izgalmas, szürreális sorozat a képzelgések és a BDSM kapcsán: Happy. A Happyben egy középkörű férfinek jelenik meg kislánya képzeletbeli barátja, Happy aki egy kékes színű, szamár-unikornis és roppant mód irritálónak van kitalálva a karaktere. Ebben a sorozatban többször előkerül villanások szintjén a BDSM és a fétisek. Erős idegzetűeknek és elvont, a szürrealizmust kedvelő embereknek jószívvel ajánlom.

Azt pedig, hogy objektíven eldönthető-e, hogy a képzelet, vagy a valóság tökéletesebb, mindenki döntse el saját magának.