BDSM egy rekettyebokorhoz

Egy filozófus neve is ott van ebben s vàzlatban, ami nagyjàból arra utal, amiről ìrsz.
Plusz, ha egyensúlyról beszélünk ês sok a gyűlölet, akkor jó egy kis szeretet és szaloncukor.

A só is egészséges, ha mértékkel hasznàljuk.

Nem csak az ember sajátja a gyűlölet. Úgy tűnik az intelligenciáé.
Ugyanis megfigyelhető az összes intelligensebb állatfajnál is.
És, hogy érdekesebb legyen, még egy hasonlóság. A nőivarú kutyák ha összevesznek, a gyűlölködésük egy soha nem múló állapot, míg a hímek hajlamosak a békülésre, csak úgy mint emberbarátjuk világában. :)))

"A szeretet és a gyűlölet nem vak, csak el van kápráztatva a tűztől, melyet magukban hordanak."

F.N.

Gyönyörű dolog mindkettő, hogyan is lehetne élni nélkülük? Bárgyú kamuvigyorral reagáljunk a rosszra, vagy egy vállrándítással a jóra? Nem, kösz, inkább baszok és harcolok.

Hogy kinek árt a gyűlölet, azt nem tudom, nem vagyok ilyen spirituálisezoterikus.
Viszont, a gyűlölet éppúgy hozzátartozik az élethez, mint a szeretet. Hamarosan itt a Karácsony, na pont jókor hozom én is ezt fel.
Szerintem, nem rosz dolog a gyűlöletet a nyílvánosság elé tárni, beszélni róla, s nem tabuként kzelni.
Amíg két ember lesz a Földön, sddig lesz gyűlölet is, persze a szeretet mellett, vagy helyette. Különbözőek vagyunk, s ebből fakad ez az egész. Ha a természetnek arra lenne szüksge a fennmaradásához, hogy egyforma egyedek alkossák, akkor mrnolyn lenne a világ, droidokból állna. De nem erre van szüksége, hanem hogy az egyeek bizonyos mértékig különbözzenek egymástól. Azért csak egy bizonyos mértékig, mert ha túl nagy a különbözőség, akkor az már veszélyezteti a fennmaradást, mert az örökös gyűlölet örökös harcot produkálna. Tehét, a gyűlöletnek, s a szeretetnek jó, ha egyensúlya van. Nem azt mondom én, hogy fele-fele, de egyensúlya.
A kapuk sajnos nem mindenkinél vannak nyitva. Ha úgy lenne, akkor nem lenne ennyi rácsodálkozó ember.