Önkritukusantropológia

Ismétlődés. Pedig kétszer soha nem léphetünk ugyanabba a kutyaszarba, izé folyóba, tartja az ősi, hérakleitoszi bölcselet.

Persze ez a fizika szintjén igaz lehet, az észlelésünkben azonban nem.

"Soha ne mondd, hogy soha."

Remélem, hogy soha nem fogok olyan ótvar filmet làtni, mint az Alkonyat. Még a bdsmalsói 50-es homàlyos is nézhetőbb volt szàmomra mint az, az alvadtvérszagú löttyedék. De ki tudja? Mindent is alul és felül is lehet múlni.

Az ismétlődés azonban tud sokszor pozitìv lenni. Példàul tàrsasozàsnàl a legtöbben nagyon örömködünk, ha újra dobhatunk egy jutalomkàrtya miatt.

Egyszer valaki azt kommentelte, hogy ne vàrjam el az egyediséget. Nem is vàrom el, de a sablonossàg untat.

Lehet ìrni szàzadszor arról, hogy "Jaj letiltottak," és arról, hogy " Na ez a BDSM, mert én hàromsorban azt mondom," ahogy arról is, hogy "ezekaszemétnőknemvàlaszolnak, pedigénolyanrendespasivagyok."

Hangsúlyozom, lehet ìrni bàrmiről, de engem a legtöbb, szàmomra sablonos, témaismétlő BDSM blog untat.

Ahogy a hazai BDSM-bloggerek egyik legjobbika, @Voodoolove ìrta: " Nincs màr miről ìrnom a BDSM kapcsàn."

Önkritikàból jeles fölé, plusz négy pirospont.

Tudom, hogy az én ìràsaim is sokakat untatnak. Ugyanakkor törekszem reflexìven ìrni. Mind az olvasói észrevételek, mind sajàt meglàtàsaim nyomàn.

Hercsel Adél, újsàgìró, a héten, nyilvànosan, kemény szavakat mondott, de legalàbb ugyanolyan durva önkritikàt is gyakorolt. Sokan szàndékosan félremagyaràzzàk azóta is a szavait. Annyira felzaklatott, hogy az önkritika, ritka erényét sem becsülik meg sokan, hogy tegnap àlmomomban egy màsik újsàgìróval vitàztam, Adélt védve. Igaz ugyanebben az àlomban Donald Trumpot is útba igazìtottam, a Moszkva tér felé.

---

Tisztàban vagyok vele, hogy sokak szerint a BDSM-et nem kell elemezni, nem kell kutatni, csak művelni kell/szabad. Ezt kishazànkban csak kevesen teszik. Bàr a fentemlìtett Lady H. Adél Kisasszony szerint a BDSM érdekes, humàn-etológiai kutatási téma.

S bàr ő nagyobb hal, mint én, ezt az ìràst, jelentős részben az ő bàtorsàga és önkritikus hozzààllàsa ihlette. Szégyen ezt beismerni? Egy patriarchàlis tàrsadalomban sokan làthatjàk ìgy.

Lehet, hogy nincs igaza, lehet, hogy nekem sincs. Lehet, hogy neki igen, és nekem nem, vagy éppen fordìtva. Egyben biztos vagyok: a lelkesedés, az önkritika és az őszinteség terén, erősen hasonló a gondolkodàsmódunk.