Fontosabb az ízlés az elveknél?

Érdekes ellentétek vannak a hétköznapi élet és a BDSM közt.
Az egyik legizgalmasabb számomra, hogy vannak olyan dolgok a hétköznapi életben,amiket számos ember elfogad, de a BDSM-ben márcsak kevesen, és ez fordítva is igaz. Ez pedig azért furcsa számomra, mert a világunk egyik alappillére –elvileg- a beleegyezés (consent). Tehát mindegy kellene, hogy legyen, hogy kihasználásról, testi fenyítésről, vagy éppen verbális alázásról van szó, ha kölcsönös beleegyezéssel történik, akkor hiteles BDSM-ről kellene beszélnünk. Ha pedig nincs kölcsönös beleegyezés akkor verbális/testi/lelki erőszakról, terrorról. Úgy tűnik azonban, hogy ez az alapelv sokak számára még sem az, vagy megfeledkeznek róla. Ezáltal kuszán legitimálva nem-belegyezéses helyzeteket is, és elutasítva teljesen hiteles, beleegyezéses BDSM szituációkat.
Lássunk néhány példát ezekre az ellentmondásokra.

Verbális alázás

A hétköznapokban rengeteg ember alázza, gyalázza, mocskolja egymást, hogy gyakran én szégyellem el magam. Ezt gyakran a legkisebb atrocitásért megteszik sokan. Azonban ha valaki a BDSM-ben, a közös beleegyezéssel történő verbális és lelki megalázást kedveli, azt még a köreinken belül is furcsálják. Sok ember még azon is ki van akadva a hétköznapi világban, hogy szeretek emberi lábtartó lenni, de az rendben van, amikor az emberek, a saras, koszos cipőjüket felteszik a villamosokon, buszokon, vonatokon az ülésre.

Testi fenyítés/kínzás

Az alázáshoz képest a testi fenyítés/kínzás –jelenlegi- megítélése fordított. A testi fenyítés, kínzás alkalmazása számos ember által elítélt a valós életben (Ezt a jog is tiltja számos országban). Azonban a BDSM világában a testi kínzás –az általam ismert 250-300 ember alapján- teljesen természetes. Valakit megkorbácsolni, megtaposni, elfenekelni elfogadott. Így itt is jól látható a kettősség ami a hétzköznapok és a BDSM világa közt húzódik.

Kihasználás és a használat

A kihasználás és a használat hasonlóak a megalázáshoz. Míg a hétköznapokban sokszor fel sem tűnik nekünk ha valakit kihasználunk, vagy éppen szándékosan tesszük ezt (gondoljunk csak magára a kapitalizmusra, vagy éppen a feudális nagyurakra), addig a BDSM-ben sokan felcsattannak, ha valaki beleegyezéses alapon szereti, ha használják, vagy kihasználják. Bevallom ezt nem értem. Engem őszintén zavar, hogy a Nutellát például gyerekek, brutális túldolgoztatásával és kizsákmányolásával állítatják elő:

https://index.hu/gazdasag/2019/05/02/alulfizetett_menekult_gyerekekkel_szedetik_a_mogyorot_a_nutellahoz/

Ahogy azzal sem értek egyet, ha felnőtt munkásokat dolgoztatnak aprópénzért:

https://hvg.hu/kkv/20180522_996_ez_az_a_szam_amit_a_fiatal_munkavallok_gyulolnek_De_mit_takar_ez_a_szam

Azáltal, hogy megvesszük a Nutellát, vagy más kizsákmányolás által létrejött termékeket (igen én is, de az említett cégtől már egy ideje semmit sem vásárolok) támogatjuk sok ember kizsgerelését, de ebbe nem kényelmes belegondolni. A személyes Nutella (és a Ferrero cég) bojkotállásomra sokan annyival reagáltak: „De olyan finom.”
Persze, ami finom azt nehéz nem megvenni, de ami számunkra nem szimpatikus a BDSM-ben, azt akkor is meg kell vetni, ha az teljes összhangban van a beleegyezés alapelvével?
Fontosabb az ízlés az elveknél?