Alien és horgász ellentmondások

Egyik legjobb barátom megkért, hogy etessem a kutyájukat, amíg ők távol vannak. Érdekes, hogy az amúgy visszafogott és nem túlzottan barátkozós kutyus mennyire örült nekem. A második nap már érződött, hogy tudja, hogy enni adni megyek neki. Az ebek lélektana is érdekes kérdés, de nem erről lesz most szó. Miért említettem meg mégis? A barátom a város egyik szélén lakik, én meg a másik vége után kicsivel, Solymáron. BKV-val a kettő közt, szerencsés esetben 1 óra 45 perc az időbeli távolság. Ma dél körül jeleztek, hogy ugyan már este hatra menjek tanítani. Összekaptam magam, gyorsan szerencsére a városban voltam., kirohantam a kutyushoz, majd vissza Hűvösvölgybe (ez már meglehetősen közel van Solymárhoz). Ott derült ki, hogy tanítás az nem lesz, mert a tanítványomat nagy valószínűséggel felvették egy új céghez. Korrektül ki lettem fizetve, és még vacsorára és egy kis sörözésre is marasztaltak.

Arról, hogy pontosan mi történt nem írok, mert nem érezném korrektnek, annak ellenére sem, hogy valószínűleg senki nem tudja, hogy kiről írok. Annyit azonban elárulhatok, hogy semmiféle action nem történt. A tanítványom párjának pár sör után nagyon megoldódott a nyelve, sokat kérdezett a BDSM-ről, majd ő is színt vallott. Kiderült, hogy szereti ha fájdalmat okoznak neki, és vágyik is arra, hogy ezt megkapja az ágyban a párjától. Fél órával később a Hölgy már arról beszélt, hogy szerinte a BDSM vágyak mégiscsak abnormálisak. Ekkor próbáltam meg felhozni az egyik kedvenc metaforikus példámat, miszerint a társadalom olyan, mint a facehugger (a pókszerű ízé, ami belepetézik/tojik a filmben a szereplőkbe), ránk kényszeríti, hogy bizonyos dolgokat elfogadjunk normálisnak, míg másokat nem. Ha pedig egyszer egy facehugger elkapott bennünket, hasonlóként nincs választásunk: "szülni" fogunk.

A Hölgy mintha megfeledkezett volna arról, hogy kicsivel korábban arról beszélt, hogy ő mennyire szeretne testi fájdalmat kapni. Azt kérdezte, hogy nem gondolom-e, hogy a BDSM mögött valamiféle pszichés dolog áll. Ismét egy általam kedvelt példát vettem elő az érvelési arzenálomból: a horgász, Forma 1 és egyéb kiegészítők kombót. Azt feleltem, hogy ugyan elképzelhető, hogy a BDSM-et -gyakran- azért művelik az emberek, mert így oldják fel a hétköznapi stresszt és problémás helyzeteket. Tisztában vagyok vele, hogy sokak számára ez az érvelés nem szimpatikus, ahogy az sem, hogy sokan vagyunk switchek. Tehát ha egy switch, valakinek nem tetszően érvel, akkor egy nem létező ember beszél hülyeségeket? Hozzá kell tennem, azoknak, akik még nem vesztették el a fonalat, hogy kishúgom, mikor 6-7 éves volt, azt mondta nekem, mikor épp haragudott rám: "Ne létezz." Filozófikus volt, mára kevésbé az, de az állatokat mindketten imádjuk.

Visszakanyarodva a horgászathoz, a Forma 1-hez és a BDSM-hez. Ha a BDSM-re igaz is, hogy ez egy stresszoldó, pszichés kiegyensúlyozottságot elősegítő tevékenység, ezzel mi a gond? Ha valakit a horgászat billent helyre, mást a Forma 1, megint mást a túrázás, őket is számon kérjük a hobbijuk miatt? Ami elfogadott, ami normálisnak tartott, azt miért kérdőjeleznénk meg? Mostanában az idegenszavak szótárának 1970-es években kiadott változatából szoktam mazsolázni rendszerint a p betűnél szokott kinyílni: penetráns, presbiteriánius, prestissimo, illetve ma a taburettet "dobta" a nyitásom. Érdekes, hogy a taburett szó a dobból származik (a franciában), mégis egy bútordarab megnevezése (https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-etimologiai-szotar-F14D3/t-F4015/taburett-F4021/ )

Megint vissza a vágányra, no nem a Vágány utcába, az kicsit arrébb van. Normális. Azon kivül, hogy a Besenyő családban gyakran elhangzott a "Nooormális!?", a normális kifejezés görög eredetű, jelentése társadalmi szokás, szabály, előírás. Ellentéte a logosz, ami a görögben rengetegrétegű kifejezés, egyik jelentése: az isteni törvény/ a természet törvénye/ az univerzum törvénye. A probléma az -szerintem,- hogy számos ember úgy kezeli a társadalmi normákat, mintha azok az univerzum törvényei lennének.

Fel lehetne hozni azt, hogy csak azért keveredett magával ellentmondásba a Hölgy, mert megivott néhány sört. Nem hiszem. Egyszer úgy fogalmaztam: a társadalom gyémánt szorítása nem enyhül. Szerintem ez volt a helyzet ebben az esetben is. Hiába az erőteljes, belülről fakadó vágyak, ha az alaposan kidolgozott társadalmi béklyók keményebben szorítanak bennünket, mint egy acélbilincs.