Macskák és Hontalanok

Van, aki képes állandóan ugyanarról a témáról írni, nekem néha kell egy kis kitekintés. Így egy hangyányi BDSM-ről sem fog szó esni, de még a csizmák is kiesnek a pixisből.
Az alább leírtakért nem remélek semmilyen érdemérmet, egyszerűen jól esik kiírni magamból ezeket az eseményeket.

Már több közterületen talált jószágot temettem el az évek során: két galambot és egy macskát. Egyikhez sem volt semmilyen érzelmi kötődésem, így viszonylag egyszerű volt számomra őket eltemetni. Egy héttel ezelőtt, a macskánkat Lili cicát halálra gázolták. A család ment be reggel dolgozni/iskolába, én temettem el a 3 éves cicánkat. Alapvetően nem lett volna megrázó a látvány, de a feje...Nem részletezem.

Tegnap már lett is új cicánk: Jázmin, akinek buksija erőteljesen hasonlít a Maine Coonokéra ( http://www.catster.com/lifestyle/cat-breeds-maine-coon-gentle-giant ). Még kicsit félénk, de ez érthető a hirtelen környezetváltozásnál.

A macskák annyiban hasonlítanak a hajléktalanokra, hogy mindkettőjük számára hasznos mások gondoskodása. Feltételezem, hogy egy hajléktalan és egy macska is képes ellátni magát teljesen egyedül, ha senki nincs segítségre.

Ma mikor úton voltam az első órámra, gyorsan beugrottam a solymári Templom Téren az ottani egyetlen ABC-ébe, hogy vételezzek némi útravalót. Mikor végeztem, láttam, hogy a buszmegálló mellett egy 50 körüli hajléktalan a földön félig fekve, félig ülve cigizik. Senki nem ment oda hozzá segíteni. Udvariasan közelebb léptem és megkérdeztem, tőle, hogy segíthetek-e felállni, ő megköszönte, és talpra állítottam. Letöröltem a havat egy padról és oda ültettem új ismerősömet, megkérdeztem tőle, hogy hívjak-e segítséget, éhes-e, szomjas-e, mindenre nemlegesen válaszolt. A boltban vásárolt nagy adag diabetikus nápolyit azért gyorsan megbontottam és kezébe nyomtam egy nagy marékkal. A 64-es buszról még jól láttam, ahogyan jóízűen majszolta a nápolyit.

Mikor az utolsó órámról tartottam hazafelé, egy másik 50 körüli, kulturált megjelenésű
hontalan úriemberrel találkoztam, aki Kareszként mutatkozott be. Láttam, ahogy Karesz próbál egy kis átlátszó műanyagzacskót illeszteni a fejére, hogy az megvédje a hó ellen. A zsebemben lapult egy piros-fehér, nagyobb méretű műanyag szatyor, amit gyorsan előkaptam és odaadtam neki. Hamarosan jött a 64-es busz, Solymár felé, megkérdeztem Kareszt, hogy ő is felszáll-e. Mire ő:
" Nyitva van még a madaras Tesco?"
" Igen nyitva,"- feleltem.
Azonban felszállni már nem tudott. Rossz busz vezetőt fogott ki.