2019. 03. 16. 23:14 | Appeared: 1290x
Mind a ketten tudjuk, hogy valójában te vagy a hunyó a történetben - nem én, mégis én szipogok most előtted teljesen összetörten.
Lementem omegába és hagyom, hogy vallass. Megadtam magam, beszélek, elmondok mindent magamról, a hibáimról, az érzéseimről, hogy odáig vagyok érted, hogy akarom ezt, Téged... tényleg komolyan akarom.
Csak hallgatsz, rideg vagy, nem nézel rám.
Szóvá teszem.
Rám nézel, de nem bírom állni a tekinteted. Inkább elfordítom az arcom.
Gyötörsz. Tudom, hogy Te már tudtad a választ, mielőtt leparkoltam előtted, de le akarsz nyomni mégegyszer, meg akarsz leckéztetni, tisztázni akarod az erőviszonyokat.
A lakásodon folytatjuk. Én csak pityergek, és bizonygatom a szándékaim komolyságát. Te pedig biztosítassz róla, hogy nem eszik azt olyan forrón, fenntartásokkal kezeled a szavaim. Néha otthagysz, molyolsz valamit a hálóban...
Sokadjára teszem fel a kérdést: Adsz mégegy esélyt nekünk? - nevetséges, hisz te matcheltél a lejobb barátnőmmel Tinderen; de ez a mondat most nem zendítheti meg a hangszálaimat.
Ismét magamra hagysz a könnyeimmel.
Hát jó... Felállok, felveszem a kabátom, aztán a sálam, majd hosszasan fűzöm a bakancsom. Te végignézed, majd mikor az ajtó felé fordulok, hirtelen ott teremsz és elfordítod a kulcsot, a kezed pedig a kilincsen pihenteted.
⁃ Remélem, hogy ezúttal is eléred majd, amit akarsz. - sötéten izzanak a szemeid.
⁃ De ha itt állsz az ajtóban, akkor nem tudok hazamenni... - preselem ki magamból, és mint akit megigéztek, nem birom elkapni a tekintetem, akármennyire is kellemetlen, ahogy vizslatsz.
⁃ Tudom. Mint mondtam, remélem, hogy megkapod, amire vágysz.
Félszegen csókot lopok, Te meg félmosolyra húzod a szád és az állam után nyúlsz. Hevesen és hosszan viszonzod, elkalandoznak a kezeid.
⁃ De... Akkor most mi van?! Én most már tényleg nem értelek! - lépek hátra.
⁃ Mit nem értessz? - vigyorgod a számba, és a farkadra húzod a kezem.
⁃ De most... Most akkor Te is akarsz engem? Vagy csak megdugsz még utoljára, és aztán kidobsz?
⁃ Ne dugjalak meg? - istenem, de gyűlölöm és imádom ezt a mosolyt...
⁃ Hát... ha utána kidobsz, akkor ne.
⁃ Ne? - ajjajj... Közeledünk az ágyhoz...
⁃ Nem akarok búcsúszexet. Ha ez csak búcsúszex, akkor ez most nemierőszak - most határozott leszek és kész... miközben a farkadat markolászom, de akkor is na...
⁃ Nem lesz ez erőszak. - és már húzod is le a cicanacim, de csak bokáig, hisz voltál olyan genyó, hogy hagytad, hogy felszenvedjem a bakancsom...
Hát nem volt. Azóta aludtunk el kézenfogva, és minden reggel tőled kapom az első üzenetem. Akkor is látni akarsz, ha hullafáradt vagy, és hangosan kacarászunk a trash videókon, amiket a haverjaink küldözgetnek. Az összes zűrös haverodat megmutogattad facebookon, én pedig mindet kifiguráztam...
És... Tegnap elküldted az első számot Whatsappon...
https://youtu.be/lEU011dGjbk
Comments (3)
Happy end ez minden lehetséges formájában. 😈