2019. 03. 06. 12:39 | Appeared: 1592x
Már harmadik napja próbálom megfogalmazni, hogy mi is történt. Részletes élménybeszámolót szeretnék tartani a legjobb barátomnak, de egyszerűen nem találom a szavakat...
Bár a részleteket továbbra sem tudom szavakba önteni, azt hiszem megfejtettem:
Átéltem az első BDSM szeánszom.
Pedig szó sem volt szeánszról, formailag sem volt előre eltervezett, vagy épp megrendezett. Egyszerűen csak megtörtént.
Igazából.
Nem csak belementem a játékba, nem csak hagytam “nyerni”.
Először volt valódi. Először voltam igazán szubmisszív, először adtam át a teljes kontrollt... De nem is kellett átadnom, ez a pasas az első csóktól fogva uralt, olyan érzékien és mégis ellenvetést nem tűrően, mint még soha senki.
Használt, de... De nem a saját gyönyörére, hanem a MI gyönyörünkre.
ÚRISTEN EZ ANNYIRA CSODÁLATOS VOLT!
Mókás, hogy lassan egy éve azt hiszem, hogy űzöm a BDSM-et, és egyszercsak voila...
Comments (5)
Nekem ahol egy domináns csak önmagára gondol és a másikat ehhez akarja alakítani, az kb olyan mint mikor a kisfiúk játszanak a fütyijükkel a homokban.
Legalábbis úgy optimális.
Ez kulcsfontosságú szerintem.
Egy igazi domináns szerintem úgy tudja alakítani a dolgot, hogy úgy tűnik, mintha a saját kedvére használna. De nem. Felfedez, és képes mind kielégíteni a vágyaid, mind megadni a használtság érzését. Nem te kell hozzáidomulj, hanem van annyira profi, hogy ki tudja belőled hozni.
Valójában ez hihetetlen figyelmet igényel.
Ilyenből meg alig van. Azokból akik merevek és téged próbálnak meg "átszabni" rengeteg.
"Szabni" pedig lehet jól is. De ha jól csinálják csak utólag jössz rá, hogy ez történt veled, nem kell azt érezd közben, hogy alkalmazkodnod kellett.