Magadban keresd a hibát

Nem is tudom melyik sorozatban, vagy épp filmben hallottam pár évvel ezelőtt a “tökéletes hónap” definícióját, miszerint a pasi minden nap más nővel randizott egy hónapon keresztül.

30 nő, 30 éjszaka.

Azért én ennyire nem érek rá, és nem is fekszem le a delikvensekkel, de eldöntöttem, hogy nekem ez lesz a tökéletes hetem. Minden nap más pasi, egy tea, egy közös “cigi” a Margit szigeten, vagy épp egy vacsi... Mindegy, csak ismerkedjünk, pezsegjünk.

Értelemszerűen a mairól még nem nyilatkozhatok, de eddig 3/2 tökéletes randim volt.

Az első eleganciáját és akcentusást egyszerűen nem tudom kiverni a fejemből, csalok és pénteken Vele ismétlek majd...

A második srác csalódás volt a képek alapján, de ettől függetlenül kellemeset beszélgettünk.

A tegnapi pasi pedig visszaadta a hitem, hogy mégis csak léteznek még a hungarikum magyar Férfiaink: akik viccesek, előzékenyek, ambíciózusak, és szexik. A bőség zavara, de Ő biztosan az életem része marad majd, olyan mintha ezer éve ismerném már. Annyi mondanivalónk volt egymásnak, hogy reggelig elüldögéltem volna Vele azon padon.

De ami a legfontosabb:
Egyikőjük sem gondolta, hogy már aznap ágyba vihet. Nem is próbálkoztak vele. Megértették, hogy nekem ez most nem erről szól. Nőként kezeltek, Nőként néztek rám, és imádtam, hogy tisztelnek.

Nem csak itt, a közvetlen közelemben is annyi férfi gyűlölő megjegyzést hallok. Egyszerűen nem értem Őket... Biztos, hogy bennük van a hiba? Mert istenbizony olyan szívesen írnék valami like vadász fröcsögőset, “nagyon-nagyon keresem”, de egyszerűen nem találom a szemét férfiakat... :)