Blog - poraz

Még egyszer a BDSM és az intelligencia viszonyáról
Van a földön valami, aminél tökéletesebben és igazságosabban semmit az emberek között szétosztani nem lehetne: az ész. Hiszen mindenki úgy érzi, hogy ő maga egy kicsivel többet kapott belőle, mint mások. Alig képzelhető fejlődés motorja lehetne, ha valahogy megfejtenénk a titkot, hogyan lehetséges ez. Igaz, ettől még aligha jutna rögtön mindenkinek mindenféle jóból annyi, amennyit csak szeretne – de legalábbis egy csapásra eltűnne világunkból az irigység, azzal a sokféle, nehezen kezelhető...

A hatalom és az uralom viszonyáról
Korunk az egyenlőség kora – nem csoda, ha nem különösebben ismeri már azokat a finom distinkciókat, amelyekkel a hierarchikus viszonyok egymástól megkülönböztethetőek. Pedig nagyon is lényegbevágó az eltérés a hatalom és az uralom jelentése között: az előbbi jelző- és értéknélküliségével szemben az utóbbi mindig a jogos hatalmat jelenti. Vagyis az olyan hatalmat, amely valamiképpen találkozik az alávetettek egyetértésével, vagy legalábbis jóváhagyásával. Uralkodni csak az tud, akinek erre...

A BDSM és a liberalizmus viszonyáról
Sosincs annak jó vége, ha az ember mást mond a szavaival, mint a cselekedeteivel. A szülő-gyermek kapcsolatban, például, külön nevet is kapott a jelenség: ez az ún. „kettős kötés”. Egyáltalán nem könnyíti meg a csemetéjének a dolgát, mondjuk, az az anyuka, aki – miközben a szavak szintjén - lelkesen támogatja gyermeke önállósodási törekvéseit, a tettek szintjén épp ellenkezőleg: szüntelen azon dolgozik, hogy minél eltéphetetlenebb láncokkal kötözze őt magához. És akkor még finoman...

A BDSM és az intimitás viszonyáról
A pszichológiai bestsellerek listáján a mai napig előkelő helyet foglal Eric Berne több mint fél évszázaddal ezelőtt publikált könyve, az Emberi játszmák. (https://moly.hu/konyvek/eric-berne-emberi-jatszmak ) Ahogyan a címből gondolható, a szerző ebben az írásában azokat a fajunkra olyannyira jellemző időtöltéseket rendszerezi és elemzi aprólékos alapossággal, amelyek – a legtöbb játékhoz hasonlóan – nem csupán az időt segítenek elűzni, de ráadásul valamifajta előnnyel is járnak a résztvevők...

A szubmisszivitás és az értő olvasás viszonyáról
Azt a meghökkentő tünetegyüttest, amelyre rendszerint szadomazochizmus néven szokás hivatkozni, valószínűleg egészen más természetű vágy motiválja, mint a fájdalomra, vagy a kiszolgáltatottságra irányuló sóvárgás. Az ilyesmit az ember, (ahogyan minden érző lény), sokkal inkább kerülni igyekszik, mintsem törekedne rá – még elképzelni is bajos lenne az ellenkezőjét. (https://hu.smpixie.com/bdsm-blogok/poraz/58840-utoljara-a-fajdalom-szereteterol) Sokkal életszerűbbnek látszik az a feltevés,...

A blog műfajáról
Mint zsákhoz a foltja, úgy passzol a korhoz, amelyben élnünk rendeltetett, a blog műfaja. Már csupán terjedelmi okokból is: ugyan, kinek van türelme és ideje manapság hosszú szövegekkel bajlódni? A legjobb, ha néhány egyszerű mondatban benne van a lényeg; sőt, lehetőség szerint még akkor is maradjon többé-kevésbé érthető a mondanivaló veleje, ha ebből a néhány mondatból is átsiklana egynéhány felett a nyughatatlan olvasó újra és újra elkalandozó figyelme. Azután rendszerint az ilyen...

Utoljára a fájdalom szeretetéről
Nem kétséges, hogy különösen szerencsés csillagzat alatt születtem: ha valami igazán érdekel, sorsom bőségesen ellát élményekkel és tapasztalatokkal a tárgyban. Darab ideje pedig, történetesen, éppen arról a különös lelki alkatról gondolkodom nagy kíváncsisággal, amelynek tünete a fájdalom szeretete; sőt: töprengésem egynémely érdekesebbnek látszó eredményét meg is osztottam már itt, ezen a különös tematikájú portálon (https://hu.smpixie.com/bdsm-blogok/poraz/58360-a-fajdalom-szereteterol)....

Az éhes szellemek világáról
Ha hihetünk a buddhizmusnak, cselekedeteink következményeit nem csupán jelenlegi életünkben kell viselnünk. A karma a halálon túl is hat: éppenséggel, minden bizonnyal mostani inkarnációnk jellegét is múltbéli tetteink határozták meg. Elég egy futó pillantást vetni világunkra ahhoz, hogy ez a gondolat komoly aggodalmat keltsen bennünk: akárhova nézünk, felmérhetetlen nagyságú szenvedés-cunami vesz körül minket, szinte mindenütt. Ráadásul, könnyen megtörténhet, hogy e szenvedésnek...

Rémálmomról
Időről-időre megtalál ugyanaz a rémálom. Elmesélve talán nem is látszik különösképpen ijesztőnek a dolog, de átélni bizonyosan nagyon kellemetlen. Tulajdonképpen nem is maga az álom a tipikus, hanem csak annak végkifejlete. Merthogy álmodásom egy pontján rádöbbenek arra: az, amit éppen átélek, nem lehet a valóság. Ehhez túlságosan fantasztikus, túlságosan valószerűtlen, ami történik velem. Újra végiggondolom a közvetlen múltban történteket, és a meggyőződésem megingathatatlanná válik....

A szerelem fűszeréről: a hatalmi játékokról
"- Hát hallott már ilyet... Képzelje csak el! Valaki ott rohad abban a magányban, s egyszerre beront hozzá egy nő, évek óta az első fehér asszony... Én mindjárt éreztem, hogy valami nincs rendjén, veszély fenyeget. Szinte megborzongtam ennek az asszonynak acélkemény határozottsága láttán: csacsogva beállít hozzám, s mindjárt nekem szegezi követelését, mintha kést szorítana a torkomra. Mert azonnal tudtam, mit akar, nemegyszer jöttek már asszonyok hozzám ilyesmivel, de azok másképp állítottak...

A findom csodálatos világáról
"Elátkoztam a percet, mikor erre a nyomorult életre adtam a fejem... Különben nem egészen jószántamból tettem. Németországban tanultam, annak rendje és módja szerint doktorrá avattak, még állásom is volt a lipcsei klinikán. Az Orvosi Közlöny valamelyik ócska évfolyamában sokat firkáltak arról a szérumról, melyet én alkalmaztam először. Akkor aztán közbejött egy nőhistória, valaki, akivel a kórházban ismerkedtem meg. A nő megőrjítette a szeretőjét, annyira, hogy revolverrel rálőtt, s...

Még egyszer a nők és a férfiak közötti különbségről
A világban tapasztalható jelenségek nem függetlenek egymástól: ezerféle kapcsolat köti össze azokat. Akár egy halom hasított fa, hever egymáson a világ, mondja a költő: vagyis az egyik dolog úgy határozza meg a másikat, lesz oka vagy okozata annak, ahogyan a halomba rakott fahasábok szorítják, nyomják, fogják össze egymást. A jól informáltság és a tudás közötti különbség éppen itt érhető tetten: tudása annak van, aki nem csupán információkkal bír a jelenségekről, de képes felismerni az...

A fájdalom szeretetéről
Az ember eszközhasználó állat. A kőbaltától a gőzgépen át a mobiltelefonokig mindig újabb és újabb dolgokat eszel ki, abban a reményben, hogy ezek majd segíteni fogják boldogulásában. Ez a remény persze gyakran hiúnak bizonyul, hiszen ezekkel az eszközökkel egyaránt lehet élni, és visszaélni is. Példának okáért, a kőbaltát éppúgy lehet használni – teszem azt – a kókuszdió feltörésére, mint arra, hogy agyonüssem vele a szomszédomat. Vagy: simán elképzelhető, mondjuk, hogy egy párhuzamos...

A traumáról III.
Emlékszem egy számítógépes játékra gyerekkoromból, amivel annak idején jó sok időt eltöltöttem. Egyszerűségében is nagyszerű program volt, amelyben – kerettörténete szerint – egy elrabolt királylányt kellett kiszabadítani fogságából. Ez a királylány egy hatalmas palota padlásszobájában sínylődve várakozott megmentőjére, egy fiatal hercegre, akinek a dolgát persze egy csomó körülmény nehezítette. Például eleve meghatározott – és nem is túlságosan hosszú – idő állt rendelkezésére ahhoz, hogy...

A test neveléséről II.
A intervallum edzés lényege, hogy kizökkentse testünket a komfortzónájából. Ezért szélsőségesen nagy terhelésnek teszi ki – persze csak rövid időszakokra, hiszen hosszasabban ezt elviselni sem lenne képes. Mégis, ezek az intervallumok is elegendőek ahhoz, hogy sokkolják a testet, amely így kénytelen féltetten őrzött erőforrásaihoz nyúlni. Továbbá, időről-időre arra is rákényszerül, hogy átlépje a saját határait; márpedig ez a fajta tapasztalat nélkülözhetetlen feltétele mindenféle...

A traumáról II.
"Aki nem ismeri a múltat, az arra ítéltetett, hogy megismételje azt" – tartja egy ismert aforizma. Különösen aktuálisnak látszik ez a bölcsesség abban a szomorú korban, amelyben élünk. A múlt elfelejtése vagy tökéletes félreértése sokkal súlyosabb következményekkel jár annál, minthogy némely területeken hézagos marad a műveltségünk. Önmagától idegenedik el az, aki nem ismeri saját történetét. A helyzetet tovább bonyolítja az a körülmény, hogy ennek a történetnek bizonyos epizódjai...

A traumáról
Még gyerekkoromból emlékszem egy novellára, ami egy olyan férfiről szólt, aki nem tudott felejteni. Minden dolog, amiről egyszer tudomást szerzett, kitörölhetetlenül beégett memóriájába. Helyesebben szólva, csak egyféleképpen szabadulhatott meg az emlékeitől: ha részletesen leírta azokat. Így aztán meglehetősen fáradságos és kényelmetlen élet jutott osztályrészül neki: időről-időre ki kellett írnia magából mindazt, amit nem akart már tovább cipelni magában. A metafora jelentése...

A teafőző-emberképről
Egy nagyon-nagyon régen élt, jelentős hírnevet szerzett gondolkodó egyik elhíresült hasonlatában az emberi lelket szárnyas fogatként ábrázolta. E fogatot két ló húzza: ez egyik eszes és kezes, a másik viszont féktelen és rakoncátlan. Így aztán a hajtó feladata egyáltalán nem könnyű: magasban, égi pályáján kellene tartani a lelket, amit pedig a hitványabbik, engedetlenségre hajlamos ló folyton lefelé, a föld felé húz. Ha végül aztán nem bír vele, akkor az egész fogat lezuhan: és a lélek jó...

A mentális betegségekről
Létezik a betegségeknek egy egészen különös csoportja, az ún. mentális betegségek, amelyekről még az sem teljesen bizonyos, hogy léteznek-e egyáltalán. Pontosabban szólva, az ugyan egyértelműnek látszik, hogy ilyen jelenségek vannak a világban - azt azonban már sokan vitatják, hogy jogos lenne ezeket betegségnek tekinteni. Hiszen, ha meggondoljuk, hogy - teszem azt - a nárcizmus mennyi mindenben különbözik - mondjuk - a tüdőgyulladástól, könnyen úgy találhatjuk: nem érdemes ezeket egy kalap...

A családállításról
Alapvetően kíváncsi természetnek tartom magam, alighanem ez vitt rá arra is, hogy – jó pár évvel ezelőtt – részt vegyek egy családállításon. Egy belvárosi épület napfényes szobájában került sor erre, ahol mintegy tucatnyian gyűltünk össze, fiúk és lányok, idősek és fiatalok vegyesen. Nem emlékszem már, pontosan hogyan kerültem oda, arra viszont egészen határozottan, hogy az első benyomásaim kifejezetten kedvezőek voltak. Tudniillik tetszett a bevezető, amit a szeánsz vezetője tartott. Arról...