Itt a Marson....

Kezdem azt gondolni, hogy más bolygón élek én és környezetem.

A nagyszüleim (is) szerelemből házasodtak, sok mindenen átmentek. Papám egyenrangúnak tekintette a mamám, dolgoztak mindketten, gyereket neveltek közösen, otthon végezte mindenki a maga dolgát.

Semmi különös nem volt a családomba, édesanyám is és apám is dolgozott. Apám nem mondta meg anyunak, hogy mit vehet fel, mit kell főznie, anyu sem nem csinált papucsot belőle. Apám mindig kinyitotta az ajtót, elvette a nehéz csomagot, szerette anyumat. Azt hiszem egy normális kapcsolat volt az övék.

A volt férjem csak az anyja nevelte. Ő a sok munka miatt sokkal több dolgot hárított rám kissé el kellett "férfiasodnom" a házasságunkba különben összedőlt volna az életünk. De soha nem éreztettem vele a mindennapokba, hogy ő emiatt férfiatlanabb lenne.

A fiam már felnőtt, javarészt csak én voltam vele. Udvarias, megállja a helyét az életben, tiszteli a nőket, nem ordít habzó szájjal, hogy büdös femintista az összes nő, tudta hogy kellett megtalálni jelenlegi párját és tudja hogy is kell normális kapcsolatot kialakítani vele.

A mostani párom is az édesanyja nevelte nagyrészt, nem nyafog, nem hisztizik, nem akar egy nőt sem elnyomni, tud udvarolni, kedves lenni, ha kell pedig határozott, a nap minden percében férfi.

Generációkat áttekintve mindig férfi volt a férfi a családomba és a környezetembe, néha az élet adott olyan helyzetet amikor ez az egyensúly kicsit megbillent de soha nem állt fejre.

Mindegyikőjüknek volt és van érzelme, láttam őket sírni is, voltak nagyon elkeseredve amit megosztottak a körülöttük élőkkel, barátokkal.
De SOHA nem nyávogtak, hisztiztek, fröcsögtek a nőkre, hogy" ez aztán most azért van mert ti nők így meg úgy"....nem döngették sem a feminizmus kapuját, nem szidták a politikát, nem mentek Paolo Coelho "mélységekbe" , nem kiáltották ki bűnösnek a nőt ha gond volt a párkapcsolatba.

Igaz, a nők sem a férfiakat...hanem leültek és megbeszélték mi a gond vagy elváltak útjaik ha nem működött a dolog.

A papám 1930-ban született...apám az ötvenes évek közepén...a párom 73-ban...a fiam 95-ös....most 2016 van..

Mindegyikőjüket (szerencsére) anya nevelte.

Nők vették körbe őket életük nagy részében....mégis férfiak maradtak....

Kelt: Mars bolygó, kettes kráter