Vadászidény
Blogs »
Blog - Parducvadasz »
Vadászidény
Entries filtered by time
2015. 08. (2)
2015. 07. (3)
2015. 06. (1)
2013. 07. (1)
2013. 06. (1)
2012. 10. (4)
2012. 04. (1)
2015. 07. (3)
2015. 06. (1)
2013. 07. (1)
2013. 06. (1)
2012. 10. (4)
2012. 04. (1)
A csajnak nem lehetett oka a panaszra. Klasszikus és nagyon is jó randi volt, szinte profi. Vacsora a Városligetben 2 üveg elfogyasztott borral, rövid séta a parkban és végül egy bárbéli kávézás, ahol az este publikus része az extraként megkóstolt koktélok hatására rövid de szenvedélyes rongyrázássá fajult.
Kora hajnalban értek a lány lakására és tíz perc sem kellett , hogy elteljen, mire a kis bestia pucéran, négykézláb vonaglott a vastag és puha szőnyegen a levegőbe meredő, reszkető seggel, miközben vákumpumpaként szopta az arca elé nyomott pattanásig feszült farkat, tüzelő szukaként nyögött és torkából nedves, cuppogó hangok törtek fel mikor az eres rúd mélyebbre szaladt.
Az érkezéstől számított húsz perc múlva a ribanc segge még mindig reszketett de nem a várakozástól, hanem a határozottan felnyomott méretes vibrátortól, amú úgy remegett mint egy ipari ütvefúró, miközben verejtékpermet rebbent szét ahogy a lány nyöszörögve vetette balról-jobbra a fejét. Mikor a pálca utat talált a szeméremajkai között és a rózsaszín húsba mart hangja éles sikollyá erősödött, önkéntelenül is oda akarta rántani kezeit védekezően, de csak hangos csilingelést hozott össze ahogy a bilincsek láncai összeütődtek.
A kellőképpen megpuhított és itt-ott duzzadó pina végül megkapta a korábban olyan nagy élvezettel szopott fasz teljes figyelmét, a kis szuka újabb tíz percen át visított mint egy malac nyúzás közben, ahogy végül tekintélyes adag hígan folyó spermával telítették meg a lucskos lyukat. A lassan folydogáló magot végül határozott ujjak kenték az ajkaira, és ő olyan élvezettel lefetyelte minden cseppjét mint egy napok óta szomjazó sivatagi utazó az első pohár jeges limonádét.
“Találkozunk még?” kérdezte a lány ahogy erős karok gyűrűjében, fejét egy izmos mellkasra hajtva pihegett.
“Talán.” jött a nyugodt válasz. “A vadászidény elkezdődött.”
!!!A blogbejegyzésben leírtak a képzelet szüleményei. A városligeti éttermek alapvetően szarok, és ritkán vannak jó boraik.!!!
Kora hajnalban értek a lány lakására és tíz perc sem kellett , hogy elteljen, mire a kis bestia pucéran, négykézláb vonaglott a vastag és puha szőnyegen a levegőbe meredő, reszkető seggel, miközben vákumpumpaként szopta az arca elé nyomott pattanásig feszült farkat, tüzelő szukaként nyögött és torkából nedves, cuppogó hangok törtek fel mikor az eres rúd mélyebbre szaladt.
Az érkezéstől számított húsz perc múlva a ribanc segge még mindig reszketett de nem a várakozástól, hanem a határozottan felnyomott méretes vibrátortól, amú úgy remegett mint egy ipari ütvefúró, miközben verejtékpermet rebbent szét ahogy a lány nyöszörögve vetette balról-jobbra a fejét. Mikor a pálca utat talált a szeméremajkai között és a rózsaszín húsba mart hangja éles sikollyá erősödött, önkéntelenül is oda akarta rántani kezeit védekezően, de csak hangos csilingelést hozott össze ahogy a bilincsek láncai összeütődtek.
A kellőképpen megpuhított és itt-ott duzzadó pina végül megkapta a korábban olyan nagy élvezettel szopott fasz teljes figyelmét, a kis szuka újabb tíz percen át visított mint egy malac nyúzás közben, ahogy végül tekintélyes adag hígan folyó spermával telítették meg a lucskos lyukat. A lassan folydogáló magot végül határozott ujjak kenték az ajkaira, és ő olyan élvezettel lefetyelte minden cseppjét mint egy napok óta szomjazó sivatagi utazó az első pohár jeges limonádét.
“Találkozunk még?” kérdezte a lány ahogy erős karok gyűrűjében, fejét egy izmos mellkasra hajtva pihegett.
“Talán.” jött a nyugodt válasz. “A vadászidény elkezdődött.”
!!!A blogbejegyzésben leírtak a képzelet szüleményei. A városligeti éttermek alapvetően szarok, és ritkán vannak jó boraik.!!!
Comments (16)
Ez a sviccs dolog meg úgy tökéletes, ahogy van. Még ha ezt nem is osztja mindenki. A szabadság netovábbja.
A sznobság nem az. Abban semmi szabadság. Szegények..:P:)
Ez az szviccs dolog azért elég gáz, hát nem? :-) Tele ambivalenciával és kontroverzális megnyílvánulásokkal. Mint egy rossz sznob :-)
Mártírnak pedig nem felszegett állal szokás ajánlkozni, nem tudtad? Ááááá te is csak egy nyavalyás switch vagy:))
Utálatos ember vagyok, rojtos szélű vágás szeli át bal orcámat álltól homlokig, minden nőt tárgynak tekintek, sőt, a férfiakat is, és mikor néha kiengednek a sittről gyorsan megkéjgyilkolok valakit, hisz ez életcéljaim alfája és omegája. *Pszichopata vicsor közben és a száj sarkából habos nyál csordogál.*
Mi az ítélet? Napalmot vagy elég lesz egy szakrális kiherélés is? *Felsőbbrendű, mártírnak ajálnkozó tartásban felszegett áll.*
Most, mikor olvastam, kicsit az volt az érzésem, mint ahogyan nemrég írtam egy történetem végén:
"...fölkapta a ruháit és miután megköszönte a férfi gondoskodását, elindult az ajtó felé.
A férfi viszont utánalépett, visszarántotta a karjánál fogva és ott az ajtóban valami fenemód megbaszta.
A lány elalélt, a férfi rájött, hogy épp egy ilyen subrinára várt ezer éve, itt a vége, fuss el véle."
Csakhogy én ezt viccnek szántam.:)
Ugyan tekinthető egy mazo eszköznek, de akkor a szadista is eszköz. Ugyanúgy a szub-dom viszonnyal. Jobb az egyenlőség. Nekem legalábbis mindig szükségem volt rá. Ugyanis az alárendelt csak addig az, amíg az akar lenni. :)
A csaj csak egy lyuk, a férfi meg marha büszke magára.
Egy minimális tiszteletet azért lehetne érezni a partner iránt.
De valóban, ahány ház annyi szokás. :))
Illetve szükségesek határok vagy bármit megélhetünk, amit megálmodunk?
Áhhh, filozofálás és racionalitás, a fantázia és lélek kerékkötői! :)