Egy medfetes kínlódása

Tojáshéjfehér falak világos fakeretes képekkel, sötétkék pólós személyzet, közepesen átütő kórházszag. Kísérőként jöttem. Várok. Még legalább egy órát. A szívem a torkomban dobog. Szaporán. Biztos szóvá tennék, ha én lennék épp az ajtó túloldalán. Nem segítene. Szerintem látják, hogy kitágult a pupillám és diszkréten csorog a nyálam a maszk alatt, amikor véletlenül összeakadt a szemem egy nővérével, esküszöm láttam rajta, hogy észrevette. Nagyon szexi a profizmusa. Itt mindenki nagyon szexi, ahogy siet, intézkedik, kérdez, ajtókat csipogtat. A profizmus és az intelligencia nagyon szexi, ami úgy általában, ideális esetben jellemző az egészségügyben dolgozókra.
Ez itt most épp neurológia, sokat vagyok jelen kísérőként, a múltkor izgisebb volt a nőgyógyászat mellett várni. Fenébe is a hülyeségeimmel, remélem nem hagyok csiganyomot a műbőr széken.