A mókusoknak

Amúgy azért áruljátok el, mi az aranygörögdinnyét kerestek folyton ezen a szerencsétlen fán, mikor nem terem rajta semmi! Öreg, nem látjátok?

Téged idegesítünk.

(Rohadék mókusok azért bejárnak a kertembe.)

Remek. És elárulná valamelyikőtök, hogy meddig? Csak mert beírnám a naptárba és akkor addig van mire fognom, hogy a fát nem gondozom.

Nem, ne menj be, tök jó, hogy megkérdezted! Figyelj csak! Akkor most hogy is van ez? Semmi királylányosdi? Kertgondozás?

Az. Egyéb kérdés? Meleg van...

Nézz már magadra! Semmi fényesfűző, semmi hajlongás...Régen minden nap azt hallottad, hogy te vagy a legszebb, meg felség, meg ilyesmik.

Jah,akkor is idegenkedtem tőle.

Akkor minek voltál domina?

Ti meg miért nem mentek analitikusnak? Jah, mert mókusokat nem vesznek fel, azért.
Amúgy az már nagyon régen volt, amikor még ezzel akartam...nem hiszem el, hogy mókusoknak magyarázok, mehetek vissza királylánynak önhitegetni lassan, pfuj.
Nah, oké, figyeljetek!
Egyrészt: nem jellemzően vagyok királylány, csak jártam már kastélyban, az kettő.
Másrészt, és ez a legfontosabb: Neki sem ez kell. Nóta vége.