Sóhajok

A sóhajok csalfa szörnyetegek. Kilassítják a pillanatot. Olyan lassúvá teszik, hogy már fájjon a jelen és fájjon a múlás is, de sose akarj visszamenni. Mert egy sóhajjal ezelőtt még kevesebb volt köztetek.
Azt kívánod, szűnjön meg és hogy sose érjen véget.
De nem bírnád ki, egyikőtök sem bírná ki ha akár csak egy kicsivel is tovább tartana.

A sóhajoknál csak a hegedű gonoszabb. Elvetemült társaság mindkettő, mégis fene nagy barátok tudnak lenni.
Könyörög, de nem lehet rábizonyítani semmit. Nincs szava, csakis dallama van. Nem kérheted számon.

A sóhaj azt ígéri, hogy könnyebb leszel tőle, de csak nehezebb leszel.
A hegedű azt mondja, dalolni fog neked, de nem teszi. Rajtad játszik, míg már csak egy dal leszel, ami nélküle nem tud szólni.

Az a baj az élettel, hogy ha igazán éled, akkor nem fér el benned, annyira sokat tud. És ha el akarja mondani, nem bírod majd el.

Egyszer azt írtam ki ide, a profilomra, hogy
" Azt keresem, ami átmos. Ha tud, tegye!"

Vakmerő voltam:-)