Két kép, egy mese:-)

Nagyon szép :)

Csak egy szereplő ment el, nem a lány:-)

Rég kezdődött, nincs vége.

"pillanat"kép régről:


Odaszaladt hozzájuk egy kisfiú és felmutatott a lányra. Az
rámosolygott és neki adta a hajtűjét.

Már a vár aljában jártak, mikor a szakácsok mellett eszegető szolga is
rámosolygott s nyújtotta a kezéből a csirkecombot a lány felé. Az
rámutatott a másik kezében lévő vackorra.
Éktelen kiáltozásra lettek figyelmesek: egy asszony sikoltozott. A
szolga ijedten beszaladt, majd ki.
-Nemes hölgy -borult le a lány elé, feledve az előbbi vackorozást-
jönnél-e segíteni a nővéremnek a szülésnél? Nézz körül, csak férfiak
vannak a környéken, a családom mind a kastélyban teljesít szolgálatot
a fontos vendégek érzekése miatt.
A lány bólintott és elrohant a fiúval mielőtt a mágus kettőt szólhatott volna.

Késő délutánra jutottak a kastélyig, a lány éppen hogy
megmosakodhatott valamelyest.

Ott már a kastély teljes népe felöltözve várta őket a trónteremben. A
herceg, a királyné, teljes kísérete, szolág és nemesek fogadták őket.
A lány meg akart hajolni de a mágus és a herceg egyszerre jeleztek
neki, hogy nem ildomos.
-Már vártunk titeket! Különleges és szeretett vendégei vagytok a
kastélyunknak! Mióta úton vagytok, reméltük, hogy hozzánk jöttök és
ugyan nem vagyok biztos benne, hogy nálunk megtaláljátok azt, amit
kerestek, de a teljes uradalmam a rendelkezésetekre áll majd a
keresésben.
-A fiam nem tudott nyugodni, mióta hallott rólatok és remélte, hogy
ide hoz titeket a sors-mondta a királyné, de az est hátrelévő részében
nem szólt a vendégekhez már.

A herceg megfogta a lány kezét. Ekkor látszott először a lány számára,
hogy a herceg pontosan úgy néz ki, mint a szolga, aki segítséget kért
tőle.
Az este végén maga a herceg vezette fel a szobájába. A lépcsőkön a
lány elcsodálkozott:
-Jégből vannak a lépcsőid?
A herceg lenézett egy pillanatra, majd vissza a lányra:
-Nem egészen. A trónterem, láttad, díszes és aranyból és márványból
épült. De itt...-és körbemutatott-itt az élek és felszínek valóban
jégből valók. Megérkeztünk. Ez lesz a szobád.-S megmutatta a
toronyszobát.-Innen a legszebb a kilátás és csak itt van nyugalom az
egész kastélyban. Meg kell óvjalak a szolgás siserehadától, a hatalmas
zajtól, így ezt választottam számodra, itt biztosítani tudom a
kényelmedet és nem zavarlak az udvarom zajával.
-Te nagyon messze leszel majd?-kérdezte a lány.
-Nem, nem leszek. Megmutatom majd az utat hozzám. De nem jöhetsz
akármikor. Minden harmadik nap este érted jövök majd, amíg meg nem
tanulod, hogy kell átjutnia a kastélyon egyedül és amíg a kastélylakók
is meg nem szokják hogyan beszélhetnek hozzád. És akkor pár órára
mindig beszélgethetünk majd. Máskor nem tudok veled lenni.
-Értem-mondta a lány.

Telt-múlt az idő, egy naő, s kettő. A lány a toronyban szépre fonta a
haját, otthonossá varázsolta a szobáját, takarított, rendezkedett s az
ablakban ült egy estét. Ki vágyott, a zajba. Még egy kerek nap volt a
herceg érkezéséig, s így a lány úgy döntött, lemészik a toronyból.
Letépte a szoknyáját, alsószoknyáját felkötötte a derekára s lemászott
a várudvarra. A fehér bőrét összevagdosta a jégfal.

Séta közben elvetődött a szolga házához. Örümmel fogadták, bekötözték a sebeit.
-Hogy érzed magad a hercegnél?
-Jól-mondta bizonytalanul. De most lemásztam.
-Én régesrég ismerem a herceget-mondta a szolga.-Megkérheted bármire,
teljesíteni fogja. Kinyitja az ajtót, kapsz kulcsot is. Nem azért zárt
téged oda, hogy fogolyként tartson.
-Biztos vagy ebben?
-Egészen.
-De én elmenni sem szeretnék innen.
-Nos, igen. Óvatosan mondd neki a kulcsot s a fogoly dolgot, mert az
első reakciója az lesz, hogy kézséggel felajánlja hogy megszervezi a
távozásodat. Nagyon fájna neki, ha fogolynak éreznéd magad itt, sosem
engedné, hogy szomorú legyél.
-De akkor mit tehetek?
-Kérd szépoen. Kérj kulcsot. Ha maradni akarsz, maradj.
-Nem láthatom a herceget napközben? Vagy minden nap?

Erre az egész szobában csend lett, mindenki lehajtotta a fejét.

-Nem-hangzott végül.-Azt bizonyosan nem teheted.

-Értem-mondta a lány.-Lassan elindulok. Még vissza kell másznom a falon.

Mozduljon a kép, bújjon elő újra, a történetnek ne legyen vége :)