A benned lévő sexszörny

Hajnal négykor egy átmulatot éjszaka után a véralkohol szintem irracionális döntésekre sarkalja az agyam, ostoba mély gondolatok szabadulnak fel bennem, a THC mindig a legrosszabb énemet hozza elő, úgy érzem teljesen ki vagyok furdulva önmagamból, a testem ellenkezne mindennel és csak az ágyba vágyna viszont a kokain és speed keveréke amiből jó pár csíkot sikerült felszívni nem hagyja a tudatot pihenni. Mocsok kanos vagyok ? Igen. Fel tudna állni a farkam ? Nem. Ugyanis nem elég hogy a testem szét van pumpálva minden féle addiktív szétszennyet szarral, de lassan 24 órája menetelek megállás nélkül. Magányos ösztön lényként keresem a megoldást a szobámban, hogy tudnék könnyíteni magamon. Osztok, szorzok négyzetre emelek....egy farok lenne a megoldás.

Szét is nézek egy melegportálon és teszek pár kísérletet hátha van valaki aki megpumpálna ebben a kora hajnali órában. Ugyan nem vagyok meleg és sosem találtam férfit vonzónak, de ebben a tudat állapotban vágyom rá. Ki tudja hol mentem félre, talán a média, talán 12 évesen nem kellett volna megnyitnom azt a linket ahol egy transz élvez miközben basszák. Minden esetre a képzeletemben már egészen bele élem magam ebbe a szerepbe, de aztán persze nem jönn össze a mester terv így egy zuhany után ágyba vetem magam, megpróbálok lelket csiholni a férfiasságomba, de mivel szélmalom harcot folytatok így nincs más és nézem még pár óráig a plafont mire sikerül elaludni.

Másnap késő délután ébredek, iszonyat rosszullét, mocsok kanosság, erekció pedig nulla.... a pusztító életmód megmutatja a hátrányait. A tükörből egy idegen néz vissza rám, miközben bekapok valami gyógyszert hogy enyhítse a másnap fájdalmát. Csak annyit kérdezek a nyomokban embernek tűnő alaktól "hogy te meg hogy nézel ki? " Erekció az persze nulla, bezzeg az előnedv ömlik pont ügy mint ahogy a másnapos beteg perverz gondolatok öntik el az agyam.

Nem vagyok önmagam még másnap sem, nem ismerek magamra, a tegnap este és a punci hiánya, a magány megnyitotta valaminek az utat aminek nem lenne szabad a fényen járni.

Hétfőn vagyok a legrosszabbul magamtól, reggel öltözés közben érkezik a felismerés ,hogy leborotváltam a lábamat.... én borotváltam le vagy az a valami ami bennem él és ki jött a fényre ?... emberek között szégyelném ha bárki látná mi vagyok belül. Így telnek a hetek. Vágy és depresszió néha csalódottsággal fűszerezve, küzdök a belső démonaimmal. Hétközben folyamat küzdök hogy háttérbe tartsam majd mikor eljön a hétvége és az első adag tudatmodósító bejutt a szervezetembe, a nagy nehezen beláncolt kaput páros lábbal rúgja át a sexszörny ,hogy megbassza az agyamat ....

Ördögi kör ami nem maradhat így, ideje megváltozni. Még a cigit is leteszem annyira rosszul vagyok attól aki jelen pillanatban vagyok ,minden káros szenvedélyt ki kell törölni magamból. Mikor eljön a hétvége szenvedek, sóvárgok egy korty sörre, a tüdőm pedig égő fájdalommal jelzi hogy igényt tartana egy slukra egy jó nehéz nikotinnal teli füstböl. A helyzeten nem segít hogy találkozok a srácokkal akik extra mennyiségű kokaint vettek és a segítségem kérik ennek a pornak az elfogyasztásában.

Kibaszott nehéz volt nemet mondani... de nem akartam másnap újra látni a zombi arcú idegent. Szóval kösz nem srácok. Megpróbálok új ember lenni. Vagy inkább csak az aki régen voltam. És látni sem akarom azt a gyenge valamit aki ugyan csak én vagyok.

Hogy segíteni fog e ha változtatok az életemódomon ? Nagyon jó kérdés, nem hiszem, hogy ha mélyre zárom a vágyaim és kíváncsiságom akkor bármi változna, de egy kis kiegyensúlyozottság nem árt ebben a szétszórt világban. Egy kis sport ,hogy feszesebb legyen a test, plusz önbizalom. Aztán ha késznek érzem magam rá, hogy személyesen felválalljam magam, szakemberhez fogok fordulni a démonaimmal. Mert ja szar kimondani de segítségre lesz szükségem ,hogy ha végezni akarok a rosszabbik felemmel, mert hát akárhogy csűröm csavarom itt a dolgokat igazából a seggem a tét.