Megint bejött neki!

2020 a párkapcsolat éve lesz, ezt mondta. Hittem is meg nem is. Jó, őszinte leszek, inkább nem. Egyszerűen nem láttam magam kapcsolatban. Vizuális típus vagyok, de ez a kép valahogy nem volt meg.

Hogyan is indult ez az év? Ott volt D friss szakítás után, a háta mögött egy hosszú kapcsolattal. Volt egy megállapodásunk, hogy ami jó az jó, két barát kisegíti egymást, ha éppen igény van rá. Ment is a dolog áprilisig gond nélkül. A beszűkült élettér miatt a családomon kívül csak vele volt kontaktom. Sok időt töltöttünk együtt, hiszen jobb dolgunk nem akadt. Szép lassan belefolytunk egymás életébe. Segített a ház körüli dolgokban, bevásárolni, kirándulni mentünk, szóval kezdett a laza szexkapcsolat komolyodni. Erre május elején döbbentem rá, és szégyen, nem szégyen, megijedtem. Annyira megijedtem, hogy véget is vetettem a dolognak azzal, hogy nekem ez már nem jó. Elfogadta. Nem örült, de nem akart meggyőzni semmiről. Egy szó nélkül kilépett az életemből.

Teltek a hetek. Nem gondoltam rá. Hoztam egy döntést, ennyi. Vége. Egyszer összefutottunk. Na mondjuk az csúnya volt, mert ittam, ivott, kacérkodtam, nem állt ellen. Majdnem közszeméremsértés lett a vége, de ott megálltunk, hogy az ölébe tett lábaimról lehúzta a cipőt, simogatta és adott rájuk pár elnyújtott puszit. Igaz, mindezt egy söröző teraszán. 🤭 Aztán indult a szezon, és újra találkoztunk. Az első meccsen nagyon szétcsapta magát. Rosszul éreztem magam miatta. Bűntudatom volt, pedig egy szóval nem hibáztatott. A másodikra gombóccal a torkomban mentem. Féltem találkozni vele. Nem akartam látni, hogy mit tettem vele. Nem mondta, de valahol azt éreztem, hogy az én hibám, de meglepett. Zéró sör volt a kezében, kedvesen mosolygott, beszélgetett velem a semmiről, csocsózott a gyerekkel. Csak ámultam és bámultam, és meglehetősen szarul éreztem magam, hogy azt hittem, miattam volt bármi is. Biztos csak kiengedte a gőzt. Ki vagyok én, hogy miattam legyen maga alatt...

Aztán megláttam, ahogy az exével beszélget. Vagyis az exe beszél hozzá, ő pedig kétségbeesetten néz maga elé, és kiutat keres. Megmentettem. Megkértem, hogy kíserjen minket haza, mert késő van, sötét, és minden olyasmi, ami amúgy nem lenne para, mert miért is lenne? Nagyon hálás volt. Hazáig vagy 100x megköszönte, aztán az ajtó előtt el akart köszönni, de nem hagytam. Másnap reggel volt mit megbeszélni. Abban maradtunk, hogy visszaállítjuk a szexkapcsolati státuszt, és addig tart, amíg jól érezzük magunkat együtt. Persze nem tudtuk megtartani a határokat. Moziba mentünk, vacsit főztem, palacsintát sütöttem, villanyt szerelt, shoppingoltunk, és minden olyasmit, amit nem szoktak azok, akik csak baszni járnak össze. Megint eljött a felismerés, ez több. Ajajj, akkor dönteni kell. Itt az állj, vagy engedjük tovább a történetet?

Újratárgyalást kértem. Éreztem, hogy a lába ujjáig megfeszül, de persze. Ha beszélgetni akarok, akkor az lesz. Elmondtam neki, hogy mit érzek. Hogy ez más. Ez több. Ez jó és akarom. És megértem, ha ő nem, de akkor is el kell mondanom, hogy beleszerettem. Tudom, nem ebben állapodtunk meg, és nyugodtan elsétálhat, ha ez neki nem oké. Az ájulás szélén vártam az ítéletet. És tudjátok mit válaszolt ez a mocsok? "Na végre!" 😄

Hát így esett, hogy bekötötték a fejem újra. Jó 2 év szingliség után újra szerelmes vagyok, és olyan kibaszott szerencsés vagyok, hogy viszont szeretnek. Több, mint 1 éve ismerjük egymást. Sok időt töltöttünk együtt, nem vettünk zsákbamacskát. Ismeri az összes perverz dolgomat, és imádja. Tudja mennyire szédült tyúk tudok lenni, de végtelen türelme van hozzám. Basszus, 1 évet várt rám. Elmondta, hogy az első találkozásunk óta szerelmes belém, én pedig megjárattam vele a poklot, de soha egy rossz szava nem volt hozzám, sőt. Megvárta, amíg megjön az eszem. 😁 Nagy haverok a gyerekkel és még a macskám is odavan érte. Olvasta a listámat, és nem ment világgá, sőt. Vega recepteket próbálgat, és lelkesen eszik mindent, amit elé teszek.

Tudom, ez nem bdsm blog. Bocs, de nem írhatok mindig perverz kefélésekről. Fogok még, ez tuti, hiszen játék az akad, de most nem ez a fontos. Végre itt egy férfi aki imád, aki a tenyerén hordoz, aki gyönyörűnek lát, és szeret. És persze nem elhanyagolható, hogy fülig szerelmes vagyok belé 😊

A banyámnak igaza lett. Megint.