Szubmazo/mazo

Gondolkoztam ezen a szub/nem szub dolgon. Rendszeresen kapok ajánlatokat domoktól, hogy ők hogy betörnének, letérdeltetnének, stb. Mit kezdhetne velem egy dom? Abból csak röhögés,vagy rosszabb esetben sértődés lenne. Nem vagyok szub. Mazo? Az vagyok! Nem is kicsit! Egy szadistával már lenne miről beszélgetni! :D
Van is erről egy közel másfél éves írásom. Ez itt még soha nem jelent meg, de minden szereplő hozzájárult, hogy ide biggyesszem amikor jónak látom, én pedig most látom jónak. :-)



Állok az ajtóban. A kezeim bilincsben, a melleimen csipesz, hogy ne unatkozzam. A hátsómat égeti a necc. Minden szála olyan, mintha a húsomat vágná. Nem csoda, alig pár perce még én feküdtem ott és kaptam. Sokat.

Most Ő fekszik előttem az ágyon, mellette áll az Ura, pálcával a kezében. Egy... Kettő... Lázad. Nyüzsög, ellenáll, még párnát is dobál. :-) Az Ura nyugodtan várja, hogy befejezze. Nem szól, csak egy finom, de annál határozottabb mozdulattal visszanyomja az ágyra. Szavakra nincs szükség, ez elég ahhoz, hogy jöjjön a katt. És már nem lázad, nem nyüzsög, nem mozdul. A lába ujjáig átadja magát és tűr.



Már nem is pislogok, régen elfelejtettem, hogy vág a bilincs, tép a csipesz, éget a necc. Megbabonázva nézem az előttem zajló játékot. Kap. Sokat, nagyokat, de nem mozdul. Markolja az ágytámla rácsát, arcát mélyen a párnába fúrja, csendben sír, de nem mozdul.



Cikázni kezdenek a gondolatok a fejemben. Igen, Ő szub. Belesimul, ellazul. Már mindegy, hogy még 100 vagy még 1000, ugyanaz. Az Ura akarata mindenek felett áll. Bevillan, hogy néhány perce még én feküdtem ott, de nyoma nem volt ennek rajtam. Húztam a picsám, emeltem a fejem, kaptam is néhány rendreutasító ütést a lábamra, hogy nyújtsam csak szépen vissza, feküdjek nyugodtabban. Ellenkezve engedtem, hogy megadja azt, amire olyan régen vágytam már... Nem uralt, nem irányított, csak adta, amit kértem Tőle.



Változik a kép. Mi is ilyenek vagyunk? Ha valaki állna az ajtóban, amikor BB-vel játszunk, mit látna? Ezt. Pontosan ezt. Ellenkezik, dacol, harcol, majd belesimul. Átesik és onnantól mindegy, hogy még 100, vagy még 1000.



Igen, ez a különbség szubmazo és mazo között. Ezt látni, tapasztalni, érezni, felismerni...



Köszönöm, hogy átélhettem. Legfőképpen Neked köszönöm, Édes. Nagy erő kellett ahhoz, hogy "elengedted az Asszonyt orgiázni".

Ha lehet, még jobban szeretlek!