Egy könnyű vasárnap reggel

Blogs » Blog - Marilyn » Egy könnyű vasárnap reggel
2018. 02. 26. 17:00 | Appeared: 1106x
Ez is egy régi írásom. Megígértem, hát itt van! :-)

Ott állok a tükör előtt. Ha akarnék se tudnék mozdulni, csak a mellkasom emelkedik és süllyed szaporán. Együtt figyelünk engem. Reggel van, még gyűrött vagyok, de a szemem csillog. Aztán ott hagysz. Nem nézek utánad, a művedet csodálom.
-Tudod mi ez?- kérdezed.
Hát persze. Kés. Széthajtod. Fekete, csak a penge fénylik ezüstösen. Borotvaéles.
Szóval tényleg elolvastad. Abban a jelenetben késsel és vérrel játszanak. Imádom. Kíváncsi vagy, hogy csak a szám jár, vagy komolyan izgat a dolog. Megbabonázva nézem a kést a kezedben, ahogy közelíted a vállamhoz.
Ha eddig mozdulatlan voltam, hát most szoborrá dermedek. Még levegőt is elfelejtek venni. A kés lapjával, hegyével simítod végig a vállam. Hideg, karcos érzés, de azonnal lángra lobbant. Akármikor a bőrömbe nyomhatnád, ha akarnád. De nem akarod. Még nem.
Végigsimítod vele a kulccsontom ívét. Hajszálvékony piros csík marad utána. Karcolás. Még mindig nem veszek levegőt. Mióta is? Lassan, óvatosan lélegzem be és ki. Nem mozdítod a pengét, megvárod. Aztán megint útnak indítod keresztül a mellkasomon, le a meztelen mellemre.
Felnézek a tükörre. Látom a kés piros nyomát a fehér bőrömön. Hihetetlenül izgató látvány. Alig bírok magammal, de továbbra sem merek megmozdulni.
Kicsit távolabb tartod a kést, és felém fordítod az élét. A szemem sem rebben. Egy pillanatig összeakad a tekintetünk.
-Ne mozdulj!
Eddig sem tettem. Még levegőt sem vettem. Hú, mióta is? Talán kellene...
És akkor megérzem. Picit megnyomod a kést.
Fájnia kellene, de nem fáj.
Félnem kellene, de nem félek.
Tiltakoznom kellene, de akarom.
10 cm hosszú, függőleges vágást ejtessz a mellem belső oldalán.
Nem is vérzik. Nem is fáj. Mi van?
Ekkor elém lépsz, és lecsókolod a kibuggyanó kis cseppet. Olyan vékony a vágás, hogy időbe telik, mire vérezni kezd. Észbontó látvány.
Az ájulás kerülget. Észreveszed, gyorsan eloldozol és szorosan magadhoz ölelsz. Óvatosan leültetsz és elém tolod a reggelit meg a kávét. Sápadtan rád mosolygok. Legközelebb majd lélegzem, ígérem.
Mert lesz legközelebb.
Látom.
Érzem.
Akarom...

Comments (12)


#275190 | 2018. 02. 26. 22:33
A hozzászólást a felhasználó törölte.
Marilyn Deleted user
#275150 | 2018. 02. 26. 18:22
Jelentkezőket kérek, kísérletezni! :)
#275145 | 2018. 02. 26. 18:15
Én ott akkor képes lettem volna, ha nem egy átmulatott éjszaka után, másnaposan, éhgyomorra játszunk. :-)
Deleted user
#275144 | 2018. 02. 26. 18:13
Én nem tudom meg tudnám-e tenni, de édes nyakacskák felé sarokba szorítani a hölgyet, míg elélveztetem :) Kérdés a félelemtől képes lenne-e elélvezni?
#275138 | 2018. 02. 26. 17:37
Tudom :*
Marilyn Deleted user
#275137 | 2018. 02. 26. 17:35
Hálám örökké tudod :)
#275136 | 2018. 02. 26. 17:33
Na jó... :-)
Marilyn Deleted user
#275134 | 2018. 02. 26. 17:32
Szeretném, légyszíves :)
#275133 | 2018. 02. 26. 17:29
Szeretnéd látni? Csak kérned kell! :-)
Deleted user
#275132 | 2018. 02. 26. 17:28
A képet is újra megosztod? :)
#275129 | 2018. 02. 26. 17:25
Nagyon szívesen! :-)
#275127 | 2018. 02. 26. 17:23
UUUUUUUTÁÁÁÁÁÁÁLOOOOOOOOOOM, hogy csak egyszer lehet like-olni :D
Engem megvettél, már amikor említetted!
Köszi!!! :*