A fasz másik végén

Sokáig nem értettem, miért is jó ez? Fogni egy strapont és elkapni a másikat egy körre? Miért? Mert neki jó? Persze, ha akarja, oké. De mi lesz ebben a jó nekem?

Aztán elérkezett a nagy nap! Akarta. Kérte. Vágyta. Én pedig soha nem mondtam volna neki nemet semmire. Az, hogy izgultam, nem kifejezés! Hát persze, hiszen szűz voltam! És egy olyan férfit kellett magamévá tennem, aki ebben nagyon ott van! Hogyan is tudnám hozni a szintet, ha eddig még csak a fasz másik oldalán álltam-ültem-feküdtem és egyéb nyalánkságok? Soha nem hittem volna, hogy egyszer kamaszfiúnak fogom magam érezni, de megtörtént. No para, marokra fogtam a csini kis farkam, nagy levegőt vettem és átestem a tűzkeresztségen!

Bocsi, nem fogom részletezni! Ez a blog nem erről szól! A lényeg majd most jön! :-)

Nagyon nehéz ezt megfogalmazni, de azért megpróbálom. Sok módon birtokoltam már a párom, de ez mindent vitt. Annyira intim, annyira bennsőséges. Az enyém. Minden porcikája, minden mozdulata, minden ami ő, az enyém. Észvesztő élmény, ami egy életre meghatározó volt. Élveztem e? Hát, aha! Nem csak agyban, ami igazán meglepett az, hogy fizikailag is.

Azóta másokkal is volt ilyen élményem. Egy fehérmájú ribancot is volt szerencsém "megszeretgetni". Hát uraim, mimden tiszteletem az önöké! Visszakaptam azt, amit a pasikkal művelek. A végére azon imádkoztam, hogy legyen valaki a házban, aki fel bír majd szedni onnan, ahová dőlök, ha a hölgy végzett velem. A járás gondolatát is elengedtem, hosszú percekig csak néztem a lábaim, hogy valaha fognak e még működni? A napokig tartó izomlázat már meg sem említem...

Mindent összevetve, valahol irigylem a férfiakat. Péniszirigy lettem! :-) Fantasztikus dolog valakit a magunkévá tenni. Nagyon strapás, minden alkalom egy kis halál, de basszus, k.vára megéri! :D